Bérgyilkos a szerelmem

32.rész

Egy jó 20 perc medencézés után Kook és Mileena ettek egy kis finomságot.

Aztán elmentek sétálni a városban.

- Carolyn, nézd csak! Itt van a san diegoi állatkert.

- Megnézzük?

- Naná! - elindultak és kézen fogva odasétáltak.

Kook és Mileena úgy viselkedtek mint a kisgyerekek, azt sem tudták melyik állatot nézzék meg előbb.

- Úristen Kook, odanézz! Milyen gyönyörű tigris és pont ide néz! - hallatta izgatottan. - Le kell fényképeznem gyorsan amíg fekszik.

- Carolyn gyere, gyorsan fényképezd le azt a pandát is! - kézen fogva vitte magával.

- Jól van. Már meg is van, annyira aranyos ugye?

- Aha. Azt tudtad, hogy a bambuszbozótban alagútszerű járatokat szokott csinálni, hogy a táplálkozási területét összekösse az alvóhelyével?

- Ezt nem tudtam. Amúgy honnan olvastad le? - felnevettek.

- Ez nincs leírva sehova, én ezt magamtól tudom. Menjünk tovább!

Rengeteg állat megnézése és lefotózása után ami majdnem 2 óra hosszáig tartott, a gerlepár visszasétált a szállodába.

- Szereted a kutyákat is? - kérdezte Kook.

- Jaj nagyon, imádom őket. Annyira hozzájuk tud nőni a szívem, 14 éves voltam amikor volt egy rottweilerem. Imádtam a kis rosszcsontot és Lilu-nak hívták, szuka volt de aztán...sajnos megbetegedett és...

- Szegény.

- Még szinte kölyökkutya volt. - Kook látta hogy kicsit elszomorodott, így nyomott egy puszit az arcára.

<a szállodában>

Mileena teljesen kimerült a rengeteg sétától, az állatkert látogatástól és az a 34 fok meleg csak rátett egy lapáttal az egészre, ezért ledőlt egy kicsit és pár perc múlva el is szundított. Kook csak ott ült az ágyon és nézte ahogy szerelme pihen. A lány arcába belelógott néhány tincs amit Kook óvatosan hátra dobott a többihez és megpuszilta az arcát aztán fogta magát és elhagyta a szobát.

Délután 5 óra van és Jungkook még sehol, Mileena pedig kezdett ébredezni. Másik oldalára fordult és olyat talált feküdni maga mellett amivel eddig ágyban nem találkozott.

- Meglepetéés! - hallatta Kook egy tál vízzel a kezében majd lerakta a földre. - Gyere, gyere ide! - szólt a kiskutyának combjait csapkodva aztán fütyült neki, erre leugrott az ágyról és Kook-hoz szaladt.

- Te hoztad ide? - kérdezte meglepődötten.

- Persze hogy én. Hát ki más? Neked vettem, gondoltam örülnél egy ilyen cukiságnak.

- Nagyon köszönöm Kook! - felkelt az ágyból majd megcsókolta Kook-ot. - Golden retriever ugye?

- Igen és direkt szukát választottam.

- Jól tetted, kankutyám még nem is volt de nem is akartam.

- Milyen nevet adsz neki?

- Például...öm...Rózsabimbó. Láttam is egy filmet amiben az egyik kiskutyát Rózsabimbónak hívták és erre a cukorfalatra nagyon passzol szerintem. - leült az ágyra, a kutyát pedig felemelte és a lábára fektette de a kutya nem maradt nyugton és megnyalta Mileena arcát.

- Látod máris megszeretett téged, bár nem mintha nem lehetne téged szeretni. - hallatta Kook majd ledöntötte a lányt és heves csókolózásba kezdtek, Mileena nyelve táncba hívta Kook-ét.

Este 9 óra van. Néhány csillag felbukkant az égen és azokat bámulták lakosztályuk teraszából.

- Tudsz énekelni Kookie? - kérdezte hirtelen megtörve a csendet. - Ugye hívhatlak így? - mosolyogtak.

- Hívhatsz de csak te és ami azt illeti nincs éppen rossz hangom de...

- Jaj ne szerénykedj, énekelj nekem valamit!

- Jó, oké úgyse fogsz békén hagyni. - nevetett. - Mit énekeljek?

- Szeretném tőled hallani a "we don't talk anymore-t", ismered a dalt ugye?

- Hogyne.

- Akkor bekapcsolom hozzá az instrumentált. - a laptophoz szaladt. - Oké, indítom. Na rajta!

Mileena álla közben leesett Kook hangjától. A dal vége felé amikor csak a zene szólt, Kook megfogta a lányt és megtáncoltatta aztán tovább énekelt vele Mileena is "nem túl hangosan".

Annyeong drágáim. Íme az új rész 😃 Remélem cuki lett meg minden 😂😁 Komizzatok, vote-oljatok 😘