Bérgyilkos a szerelmem

6.rész

Jungkook a papírmunkája végeztével Yoongi-hoz igyekezett. Amikor belépett az irodájába, Taehyung már ott volt.

- Gyere csak Kook! Hyung-nak az imént meséltem el milyen felfedezést véltem a lőszeren amit adtál. - mondta Yoongi.

- Na mire jutottál? - kérdezte Kook, majd leült Tae mellé.

- Ezt a lőszert egy CheyTac Intervention M200-as nagykaliberű mesterlövész puskából lőtték ki. Ez a fegyver amerikai gyártmányú, tartalmaz egy CheyTac ballisztikus számítógépet hozzáteszem, egy PDA ballisztikus szoftverrel. Egy Vector IV típusú lézer távolságmérőt, valamint egy Kestrel 4000 típusú berendezést, amely a hőmérséklet, páratartalom és a légnyomás értékeket érzékeli.

- Erről a kicsikéről van szó. - mutatja számítógép monitorán.

- És milyen távolságból lehet vele lőni? - kérdezte Kook, szemeit a monitorra szegezve.

- Ezzel akár 2000 m-ről is lehet. - mondta Yoongi.

- Azt a kurva életbe... - hallatta Tae csodálkozva. - Hát Kooki, ha meghalok munka közben, esküszöm megöllek.

- Dehogy halsz meg! - Kook felugrott a székből.

- Remélem is, ez egy mesterlövész...simán leszedhet minket amikor csak kedve tartja, akár 2000 m-ről is, ha rájön, hogy utána szaglászunk. - idegesen hallatta Tae.

- Köszönjük Yoongi a részletes elemzést. - mondta Kook. - Gyere Tae, beszélnünk kell.

- Szívesen és nincs mit. - hallatta Yoongi.

Kook "bevonszolta" Taehyung-ot az irodájába. Legszívesebben a fülénél fogva rángatta volna végig a folyosón, hogy fejezze be a pánikolást.

- Ő az! Tudom,hogy ő az! - Kook rácsapott az asztalra.

- Mi van? Kicsoda? Miért vagy hirtelen így besózva? - kérdezte Tae.

- Ő lesz az. 100% hogy ez a bérgyilkosnő, biztos hogy ő végzett a bankárral. - magabiztosan hallatta Kook, majd fel és alá járkált az irodában fejét törve.

- Ez egyáltalán nem biztos. - cáfolta Tae. - Mi van ha csak egy egyszerű  mezei mesterlövészről van szó?

- Nem hiszem. Egy mezei mesterlövészek mi dolga lenne egy milliomos bankárral? - kérdezte Kook.

- Honnan tudjam? De nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. - mondta Tae.

- 3 éve nyomozok utána, kiismertem a módszereit. Többször használta már ezt a típusú fegyvert.

- Ezt honnan tudod, nagyokos? - kérdezte Tae, majd leült az asztal előtti székre.

- Legutóbb kb. fél éve használta ezt a mesterlövész puskát. Akkor is behoztam Yoongi-nak egy ugyanilyen lőszert. - hallatta Kook.

- És erről én miért nem tudok? - kiakadva kérdezte Tae.

Kook odahajolt Taehyung-hoz és halkan szólt hozzá. - Senki se tud erről,még Namjoon se. Emlékszel? Titokban nyomozok utána.

- És te arra emlékszel, hogy én mire figyelmeztettelek?! - Tae kissé mérges lett Kook szavai hallatán.

- Igen, de azt is mondtam,hogy nem fogom elengedni. - mondta Kook.

- Tudod mit? Csinálj amit akarsz. - Tae felpattant majd elviharzott.

Már délután 4 óra van. Mileena a repülőgépen ül és telefonjában nézegeti a mamájával készült kis kori képeit. Közben olyan gondolatok cikáznak a fejében, hogy neki vajon ezt az életet kell élnie élete végéig? Vajon egész további életében hazudnia kell a családjának a munkájáról? Vajon hány családot tett tönkre azzal, hogy az egyik családtag vére az ő kezéhez tapad?

Azelőtt még sosem érzett így és nem gyötörték ezek a kérdések legbelül. Ahogy nézett ki az ablakon, hirtelen megrohamozták a gyerekkori emlékei. Egy rövid kis emlékfoszlány nagyon beékelődött a szívébe, amikor a napfényes mező zöld füvén szaladgál kislányként a mamájával.

Aztán mindketten leülnek a fűbe és a felhőket nézegetve formákat próbálnak keresni a fehér felhők között.

Ha Mileena a mamájára gondol, azonnal ezek a képek jelennek meg előtte.

- Ó Istenem, remélem van még némi esély a gyógyulásodra. - mondta magában majd szeme sarkából kicsordul egy apró könnycsepp.

Most több időm jutott, hogy hosszabb részt írjak. Ebben a részben megakartam fogalmazni,hogy Mileena nem egy vérszomjas halálosztó akinek nincsenek érzései. Éppen ellenkezőleg, nagyon szereti a családját és félti őket. Remélem ez jól átjött, várom a véleményeteket. puszi 😘🌹