Christmas&New year cuties. 🎄

🔔Mingyu🔔

Karácsonyi dekoráció

A lakás és a karácsonyfa díszítése az ünnepekkor mindig is egy izgalmas feladat, ha padlócirkáló méretekkel rendelkezel. Ilyenkor jól jön ha van kéznél egy sámli, kis létra, vagy Mingyu. Szerencsére nekem mind három megtalálható otthon, bár az utóbbi elég sokszor elfoglalt... Épp ezért bőséggel kihasználom, mikor nagy ritkán otthon van és van egy kis szabadideje.

-Jobb szeretem a romantikusabb programokat - sóhajtott az idol, miközben a sámlin egyensúlyozva megpróbálta felrakni a csúcsdíszt a fa tetejére. Sose gondoltam volna, hogy vannak olyan dolgok amikhez 187 centisen is alacsony vagy.
-Ugyan már... - forgattam meg a szemeimet. - Merd azt mondani, hogy nem élvezed - mondtam nevetve, majd két  kézzel a fenekébe csaptam.
-Y/N! - kiáltott fel egy oktávval magasabb hangon
-Mi van? Csak megtámasztalak, nehogy leess! - vigyorogtam rá elégedetten, mire a fejét csóválva elnevette magát és lemászott a sámliról.

-Hihetetlen vagy... - kapta el a derekam, majd mosolyogva egy csókot nyomott az ajkaimra.
-Tudom, hogy tetszik - csipkelődtem tovább, miközben jól megmarkoltam a hátsóját.
-Látom nem bírsz magaddal baby - morogta és a combjaim alá nyúlva könnyedén ölbe kapva a konyhába cipelt. - Mit gondolsz? Lecseréljük a függönyt a cuki karácsonyira?
-Mindenképpen - lelkesültem fel. - Tegyél le édesem, hozom a létrát és a függönyt.

-Maradj csak itt, majd én hozom őket. Csinálj addig egy kávét kérlek - tett le a pultra, majd elviharzott a gardrób irányába. Arcomon hatalmas mosollyal néztem távozó alakja után és elégedetten felsóhajtottam. Olyan jó volt végre vele tölteni egy teljes napot...

Lemászva a konyha pultról neki láttam egy jó nagy adag kávé lefőzésének és mire Mingyu visszaért, már kész is voltam velük.
-Köszönöm - mosolygott rám hálásan, mikor elvette a felé nyújtott bögrét. Másik kezében a rénszarvas mintás függönyt tartotta és igencsak vicces látványt nyújtott.
-Szívesen életem. - Vigyorogva néztem, ahogy két kortyra eltüntette a fekete koffein bombát, mialatt én békésen szürcsölgettem a tejes kávémat. - Na és hogy tervezted idén felrakni a függönyöket? Kéne nekik valami dizájn, nem? - töprengtem hangosan, mire a szerelmem ajkai ördögi mosolyra húzódtak.
-Nem nem baby, ebben te vagy a profi - felelte és a szabad kezembe nyomta a függönyt.

-Nem tudom feltűnt-e, de az elmúlt pár percben nem nőttem egy centit se - jegyeztem meg röhögve. Mingyu közelebb lépett hozzám, óvatosan kivette a kezemből a bögrét, majd a hátam mögé állva átölelte a lábaimat és felemelt.
-Így megfelel hölgyem? - kérdezte, én pedig megpróbáltam a karnisra feloperálni a textileket.
-Hát... - köszörültem meg a torkomat. - Ehhez még így is alacsony vagyok - nevettem már el magam kínomban, mire Mingyu óvatosan letett a földre.
-Gyere, ülj a nyakamba.

Rutinosan kapott fel és stabilan tartott. Olyan sokszor dekoráltunk már így, hogy egy cseppet sem volt félelem érzetem, tudtam, hogy a fiú karjaiban biztonságban vagyok.
-Így máris jobb - mondtam és egy könnyed mozdulattal feltettem a függönyt a helyére. Mingyu kezei kacéran a combomról a fenekemre csúsztak, majd finoman belemarkolt. Nem láttam az arcát, de eltudtam képzelni, hogy milyen büszkén vigyorgott...

-Kölcsön kenyér vissza jár? - kérdeztem kuncogva és Mingyu óvatosan leguggolt, hogy letudjak mászni róla.
-Így is lehet mondani - jegyezte meg szemtelenül, majd magához húzott szerelmes csókra. - Na, gyere baby, még sok dekorálni valónk van - mondta, miután elvált az ajkaimtól.
-Akarod mondani, sok helyen akarsz még sokszor megtapizni? - kérdeztem felvont szemöldökkel és karjaim a nyaka köré fontam.
-Ígérem néha helyet cserélünk és én állok a sámlira. - Szájával lassan közeledni kezdett az enyémhez, de végül én szüntettem meg a köztünk lévő távolságot és csókoltam meg őt.
-Megbeszéltük - suttogtam mosolyogva az ajkaira.