❄️Heeseung❄️

151 25 1
                                    

Megfázás


-Legközelebb majd szót fogadsz nekem, ugye? És nem játszod a nagylányt... - dorgált meg szeretetteljesen Heeseung, mire sértődötten felhúztam az orromat.
-Érett felnőtt nő va... - kezdtem bele, de egy óriási tüsszentés félbeszakított. - Bah, egyszer kifog szakadni a tüdőm esküszöm - tapasztottam a mellkasomra a kezem és erőtlenül hanyatlottam vissza az ágyba. Kedvesem csak rosszallóan megcsóválta a fejét, majd a bajsza alatt morgolódva kiment a szobából.


Ha belepusztulok, akkor sem ismerem be, hogy igaza volt... Annál nagyobb a büszkeségem, de sajnos tényleg nem volt jó ötlet táncpróba után egy szál edzős cuccba kirohannom a kocsihoz. Hiába csak pár pillanat volt, amíg a biztonságos meleget nyújtó épületből az autómhoz rohantam, izzadtan, pólóban és nadrágban épp elég volt fél másodperc. Most meg a saját hülyeségemnek hála dögrováson vagyok és még Heeseung "én megmondtam" című kiselőadását is végig kell hallgatnom. Ráadásul egy nap legalább ötször, csakhogy tutira  biztosítva legyen a szenvedésem...


-Tessék - tette le az ölembe a tálcát, amin ínycsiklandó rámen gőzölgött.
-Köszönöm édesem - vettem elő a legszebb mosolyomat, de valamiért nem hatotta meg...
-Ha végeztél az ebéddel hozom a gyógyszereidet és a forró teát - mondta atyáskodva, mire rögtön fintorogni kezdtem. - Nem érdekel a "túl nagy a pirula" hisztid Y/N! Felőlem porrá törheted és felszívhatod az orrodba, de akkor is beveszed - nézett rám szigorúan, mire a levest félrenyelve kezdtem el egyszerre fulladni és röhögni.


-Legközelebb ha megakarsz ölni, csak tegyél mérget a kajámba - szólaltam meg nagy nehezen, miközben Heeseung kifejezéstelen arccal veregetett hátba.
-Minek? Amilyen zseni vagy, elintézed te magad egyedül is - közölte ridegen, mire válaszul csak kiöltöttem rá a nyelvem.
-Egy kis tüdő gyulladás nem a világ vége - motyogtam durcásan és gyorsan belapátoltam a maradék ráment, majd a karjaim keresztbe fontam a mellkasom előtt. - Végeztem.
-És most dicsérjelek meg?
- forgatta meg a szemeit Hee és elvéve tőlem a tálcát visszament a konyhába. Tudtam, hogy csak azért ekkora seggfej, mert aggódik értem... De ilyenkor legszívesebben csak behúznék neki egyet.


Valószínűleg elaludhattam, mert arra riadtam fel, hogy valami hidegért a homlokomhoz. Laposakat pislogva próbáltam kinyitni a szemeim, de a látásom nagyon nehezen fókuszált. Annyit sikerült felfognom a külvilágból, hogy (valószínűleg) Heeseung törölgeti a fejem egy nedves ronggyal.
-Mi történt? - motyogtam még mindig kábán.
-Felszökött a lázad - mondta csendesen, miközben óvatosan odébb rakott az ágyban és bebújt mellém. Gondosan betakart még egy pokróccal, majd szorosan átölelt. - Megkértem Jaket hozzon gyorsan a patikából  lázcsillapító szirupot, így nem kell szenvedned a lódarázs méretű gyógyszerekkel - jegyezte meg epésen, majd egy puszit adott a homlokomra.
-Köszönöm édesem - bújtam hozzá hálásan, mire a válasza egy zsémbes morgás volt.


-Nem nézünk egy filmet? - kérdeztem két ásítás és egy óriási nyújtózás között. Heeseung az állam alá nyúlva maga felé fordította a fejem, majd lágyan végig simított az arcomon.
-Én nézek, te pedig alszol - mondta ellentmondást nem tűrően, mire mérgesen felfújtam magam, mint egy gömbhal. - Hiába durcizol, nincs apelláta - vigyorgott fölényesen.


-Remek... Terrorban tartasz, már tv-t sem nézhetek - sóhajtottam színpadiasan és a takarót a fejemre húzva fordítottam hátat életem megkeserítőjének. Heeseung nevetve bújt hozzám a paplan alatt és arcát a hajamba fúrta.
-Sajnálom kicsim, de gyorsan meg kell gyógyulnod - suttogta a fülembe. - Az ágyban szeretném tölteni veled az ünnepeket, de nem úgy, hogy egy merő takony vagy - közölte sejtelmesen és, hogy véletlenül se értsem félre, finoman megpaskolta a hátsóm.
-Lee Heseung, maga a lovagiasság megtestesítője  - forgattam meg a szemeimet, mire a fiú vigyorogva szájon csókolt.
-De így szeretsz, igaz baby?
-Ne haragudj, de aludnom kell, nem  érek rá az egódat növelni
- kócoltam össze nevetve a haját, majd kényelembe helyeztem magam Heeseung mellkasán.

-De így szeretsz, igaz baby?-Ne haragudj, de aludnom kell, nem  érek rá az egódat növelni - kócoltam össze nevetve a haját, majd kényelembe helyeztem magam Heeseung mellkasán

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Christmas&New year cuties. 🎄Where stories live. Discover now