Round 35.

17 0 0
                                    


1999. Április 13. Fortesque villa, dolgozószoba, 9 óra.

A teljes társaság alig aludt, annyiszor gyakorolták el a szerepüket. Egyetlen tag nem volt beavatva: Morrisons. Reggeli után jött csak és annyit mondott, hogy egy ilyen izgalmat ostobaság lenne kihagyni, pláne nem előre megnézni. Daniel még azt is el tudta intézni, hogy a kinti civil rendőrkocsiban legyen lehallgatásra alkalmas eszköz és lehalgatókészülék az irodájában. Ugyanis, az egész színjáték arra ment ki, hogy vallomást csikarjanak ki Lillithből. Akira volt a legfeszültebb. Számára ez olyan volt, mint a játéktermi verekedős játékok végső főellenfele: Egyetlen hiba és az egésznek kampó.

Fél tízkor megérkezett Lillith. Diadalmas vigyorral nézett végig a társaságon. Yaguchi letörten ült a székben, bilincsbe verve (ami színészi kellék volt csupán.), Oono és Hidaka szemét lesütve ültek Daniel közelében, akin eddig semmiféle érzelmet nem lehetett leolvasni. Morrisons a falnak támaszkodott. Odakint, a lehallgató kocsiban Makoto, Namire, Eleonore és Narumi figyeltek feszülten. Noha nem tetszett a technikus rendőröknek a civil ittartózkodás, egy érzelmesebb mese miatt kénytelenek voltak kivételt tenni.
- Nocsak. A képmutató Yaguchi. – jelentette ki elégedetten Lillith és megragadva Yaguchi haját a saját képéhez emelte. – Látod, ez van, ha nem hallgatsz a szép szóra.
A férfi oldalra fordította a fejét és Oono szemébe nézett, ami úszott a könnyekben. Eddig minden a terv szerint haladt. Most Danielen a sor.
- Igen. Kiderült, hogy Oono szerelme drogot árul a munkahelyén. Mindezt azért, mert hozzá akart menni a nőhöz. Viszont, van egy sejtésem. Maga nem árult el részleteket.
Lillith figyelme Danielre terelődött, így elengedte Yaguchit és odament az íróasztalhoz.
- Ezt meg mire véljem? – kérdezte.
- Momentán, kíváncsi vagyok, hogy miért kellet a lányához hozzámennem.
Ekkor a nő elnevette magát. Pedig, ha tudná, mi folyik körülötte, jobban tenné, ha befogná.
- Tudod, fiacskám, egy olyan profi üzletasszony, mint én is vétek hibákat.
- A sikkasztás nem hiba. – vágott közbe Morrisons hidegen. – Az bűncselekmény. Nyugodtan bevallhatja. Hiszen, senki nem tudna ezen a ponton tanúvallomást tenni. Csak mi magunk vagyunk itt, és ha vége az egésznek, mindenki megy a maga dolgára.
Lillith agyában forogtak a kerekek. Arra a döntésre jutott, hogy miért ne mondhatná el.
- Így igaz. Magát olyan könnyű volt megtéveszteni, mint gyerektől cukorkát lopni.
- Válogassa meg a szavait, Lillith! – kiáltott fel jogos dühvel Morrisons, ezzel eltörve a szivarját. – Lehet, hogy itt nyert, viszont a bizalmamat nem kapja vissza. Inkább dolgozok olyan mellet, aki nem tudja a munkáját, mint egy csalóval.
- Emiatt is csábította el Jagot mellőlem. Eltaláltam? Hadd rontsa el a bankhálózatát, de azt legalább őszintén csinálja.
Daniel sutyiban ránézett az órájára. Még húsz perc állt rendelkezésükre. Azonnal témát kellet váltania.
- Tehát, maga sikkasztott és emiatt keveredtem ebbe a helyzetbe. Mi történt, mikor kiderült, hogy lázadok, ahogy a lánya is az én utamat követi?
- Nem hittem a saját szememnek. – súgta Lillith, majd elnevette magát. – Próbálkozni lehetett, de előkészültem és elküldtem Jagot, hogy nyomozzanak utánatok.
- Sikerrel járt, ehhez semmi kétség. Különben, nem lennétek itt.
- Így van. Hamarabb is lecsaptam volna, ha az ostoba videójátékos hulladékba nem fektettektek volna pénzt. Nem tetszett, hogy így alakult, de kíváncsiságom felülkerekedett minden rossz érzésen. Mit tudhat Akira és mit szeret ebben a szutyok ágazatban, ami romboló hatással rendelkezik a jövő gerenációjára?
- És megkapta a választ? – kérdezte Daniel.
- Részben. Mai napig nem jövök rá, mit élvez bennük, cserébe örömmel töltött el a családi mottónk kiterjesztésére.
- Értem. Ám, amikor lement a torna, rögtön akcióba lépett.
Ekkor Lillith hezitált, de még mindig úgy tudta, hogy más nincs a környéken rajtuk kívül, ezért folytatta.
- Így van. Gondoltam, józanésszel és érvekkel meg tudom győzni ezt a fafejű barmot... - ekkor a még mindig szemlesütött Yaguchira mutattott. -... arról, hogy jobb, ha nem avatkozik a nála nagyobb emberek dolgaiba.
- Természetesen kudarccal zárult. – bólintott Daniel. – Ám, egyetlen harc elvesztése nem egyenértékű a háború elvesztésével. Mi volt a következő lépése?
- Egyszerű: Ha nincstelenné teszem ezt a taknyost vagy megöletem úgy, hogy balesetnek tűnjön. Emiatt, megbíztam Jagot, hogy tegye le azért a nyomorék Raptorért az óvadékot és kérje meg, hogy égesse porig a kócerájt éjfél tájékán. Itt viszont, az a nyápic meg akarta öletni magát. Nem baj, hadd tegye. Eggyel több selejt hullik. Természetesen, lefizettem a firkászokat, hogy balesetet írjanak.
Ekkor Yaguchi kis híján kikelt magából, de még tartotta a szerepét. Nem szabad most pattognia. Daniel kezei is kis híján ökölbe szorultak, miközben próbált a hangja nyugodt hangnemet megütni.
- Szóval emiatt mondják, hogy ne bízz meg a hírekben. Értem. Ám, ezt a húzást sem nevezhetjük sikeresnek.
- Igen. Valahogy megfülelték és idő előtt leléptek. Ekkor vettem kézbe az ügyet. Vettem némi drogot és megbíztam azt a narkós fasz Sant, hogy sározza be Yaguchi hírnevét.
- Ez viszont, sikerrel járt. És most itt vagyunk. A jelenben, ahol maga áll győzelmi pozícióban.
- Az nem kifejezés. Öt perc múlva a zsaruk bilincsbe viszik el Yaguchit és minden visszatér a normális kerékvágásba. A válóper pedig semmisé lesz.
- Ez tévedés. – tájékoztatta Morrisons a nőt, akinek az arcán ragadt a mosoly. – A feladatod az volt, hogy akadályozd meg a válást. Most hadd tegyek fel egy kérdést: A fiatalember besározása és börtönbe vitele mit változtat meg a helyzeten? Semmit. Tetteid egyenértékűek azzal, hogy nem vetted komolyan a kérésemet.
- Ez nem igaz. Ő tehet mindenről! – mutatott Yaguchira Lillith, egyre jobban felemelve hangját. – Ha ő nem lenne, akkor ez az egész ügy nem létezett volna!
- Ez igaz, Daniel? – kérdezte Morrisons.
- Részben. Amúgysem illettünk volna össze, tehát előbb vagy utóbb szakítás lett volna a vége.

High Score Girl 1999 (Magyar és English)Where stories live. Discover now