Mindennél SM ff

35.rész

- De nem baj, most úgyis te jössz. - éppen nyúltam volna felé de ő gyorsabb volt és elhallgattatott egy csókkal. Jó most ez mennyire édes volt már?!

Pár perc után mindketten kiszálltunk a kádból majd miután megtörölköztünk kimentünk és összekészítettük az edzős cuccunkat és elindultunk az edzőterembe, mert mindkettőnknek jól esett volna egy kis mozgás.

•••

Két óra mozgás után mindketten elfáradva mentünk az öltözőbe hogy megint lezuhanyozzunk és induljunk vissza a hotelbe.

Egy jó félóra után Shawn is készen lett. Igen, ő a férfi még mindig. Szóval miután Shawn is kijött elindultunk vissza.

Természetesen nekünk nem kocsival kellett jönni hanem sétálva, na igen ennek is lett következménye. Egy csapat fan nekünk jött így muszáj volt velük fotózkodnia Shawnnak.

Természetesen nem elleneztem mert az milyen lenne már. Meg amúgy is rögtön azzal jönnének hogy milyen barátnője van Shawnnak.

Ezzel a gondolattal csináltam meg a képeket amikor egy lány megszólalt.

- Hé Emma, ne állj ott és csak csináld a képeket. Gyere te is fotózkodj velünk. - hívott oda, és ez megmelengette a szívemet. Milyen cuki már.

Még pár óra fotózkodás után tényleg elindultunk vissza. Kb húsz perc séta után megérkeztünk a hotelhez ahol fáradtan értünk fel a szobába.

Ahogy beértünk Andrewet láttunk meg aki dühösen nézett ránk.

- Ti mégis mit képzeltek magatokról? - kérdezte dühösen a menedzser. - Komolyan leálltak másfél órára fotózkodni úgy hogy Jake nincs ott? De ez még nem is a legnagyobb baj. - sóhajtott. - Tudjátok én egész nap kerestelek titeket, mire ebből tudom meg hogy edzeni voltatok. - kiáltott Andrew.

- Sajnálom legközelebb szólunk..

- És mi van ha Mendesnek pánikrohama lett volna? Hm? Abba bele sem gondoltatok?! Milyen felelőtlenek vagytok? - ordítozott tovább velünk.

- Andrew nyugodj le mert lehet hogy ettől lesz szegényke rohama... - mondtam halkan.

- Nem tudunk hazamenni Kanadába. - sóhajtotta.

- Micsoda?! - kérdeztük egyszerre barátommal.

- Már nem indul Kanadába járat mivel valami járvány van az egész világon szóval most nem tudom hogy maradjunk itt vagy menjünk tovább Magyarországra. - ecsetelte.

- Szerintem menjünk tovább, a koncertet attól meg meglehet tartani nem? - kérdezte Shawn.

- Hát az nem biztos mert mire odaérünk és koncert lesz lehet hogy annyi fertőzött lesz hogy nem lehet koncertet tartani. A többit már így is lemondták. - masszírozta orrnyergét Andrew.

- Jaa, értem, akkor is menjünk tovább legalább világot látunk. - vont vállat.

- Egyetértek. - mondtam én is.

- Remek, akkor holnap reggel hatkor indul a gép. Háromkor találkozunk a recepciónál. - mondta és kisétált a szobából kettőnket hagyva  Shawnnal.

Gyorsan átöltöztünk pizsamába és mind a ketten bedőltünk az ágyba. Nem takaróztunk be meg semmi, csak simán a hátunkon feküdtünk.

- Imádom ahogy kimondod azt hogy bébi. - mondtam hangosan.

- Igen? Bébi. - vonta fel a szemöldökét.

- Meg ahogy beszélsz. Azt is imádom. Meg ahogy kimondod hogy szeretlek, igen ahogy kimondod a szép szádon. Istenem. Meg úúú ahogy azt mondod hogy Emma, na az is a kedvencem. Meg a szerelmem, édesem, életem. - mosolyodtam el szerelmesen.

- És ezek most hogy jöttek? - kérdezte összezavarodva miközben felém mászott.

- Nem tudom, valamelyik nap hallgattam az egyik régi számodat és abba mondtad hogy bébi. - mosolyodtam el csibészen. Ő közben átölelte a derekamat és pedig a nyakát.

- Oo, szóval visszatért a régi Shawn Mendes korszakod.

- Az sosem ért véget. - mondtam majd utána megcsókoltam.