24.rèsz

838 41 1
                                    

Már júniust írunk, ami azt jelenti hogy fél éve vagyunk együtt Shawnnal.

A fotózás jól ment, azóta már CK modell lettem, a szalagavató hát, hogy is mondjam nem sikerült a legjobban, viszont legalább az érettségim jó lett.

Persze otthon is vagyok, szinte mindig és próbálom kerülni apa társaságát. Nem tudom hogy mi lehet a baja, de inkább nem is akarom tudni. Anyával minden rendben köztünk, és azóta az eset óta mindig mondom neki hogy amit apa mond Shawnról, azt ne higgye el. Dornak már nincs suli így egyre több helyre viszem magammal.

Shawn. Miután vége lett ennek a fotózásnak utána ő átrepült Kaliforniába felvenni még pár dalt amit nem biztos hogy kiad, de azért jó ha van. Vele kapcsolatban vannak kételyeim. Szinte majdnem minden nap beszéltük. De ő is már csak azért hogy lásson, és nem azért hogy hallja a hangomat. Olyan érzésem van mintha már nem szeretne, vagy nem is tudom. Fura.

És én most itthon fekszem betegen a saját ágyamba, és ezeken gondolkozok.

Lehet megcsal?
Biztos nem, azt észre vettem volna.

Ki tudja mit csinál ott?

Vajon bulizik?

Hány csajt fektetett már meg ott?
Egyet sem, szeret téged.

Fogd be!
Nem fogom.

Fogd be!
Nem!

Najoo befogtam.

- Megőrülök! - kiáltottam fel és hirtelen felültem. Ez nem volt jó ötlet, mivel lázas is vagyok.

- Mi a baj? - tört be a szobámba Dor. Tipikus, anya megint dolgozik, én éppen készülök megőrülni.

- Hozz egy pohár vizet, és gyógyszert! - utasítottam, mire elment az ajtóból, és hozott egy pohár vizet és az életmentő gyógyszert.

- Shawn a bajom. Úgy érzem, mintha már nem szeretne.

- Mikor kell megjönnie? - kérdezte homlokráncolva.

- Azt hiszem holnap. - mondtam, miközben ránéztem a naptárra. Eközben csöngettek, mire Dor felpattant az ágyról. Lefutott, majd ahogy kinyitotta az ajtót meghallottam Shawn hangját. Hallottam ahogy közelednek, majd barátom belépett az ajtón.

- Szia. - köszönt. Közelebb lépett az ágyhoz.

- Szia. - köszöntem vissza, majd közelebb hajolt és a tarkómnál fogva megcsókolt. Hosszú csókot akart, de én csak egy rövid szájrapuszit adtam neki.

- Mi a baj? - kérdezte összeráncolt szemöldökkel.

- Inkább ne itt beszéljük meg. - mondtam, és kikeltem az ágyból. Csak egy kinyűtt póló, és egy bugyi volt rajtam. Kinyitottam a szekrényemet és kivettem belőle egy haspólót, és egy rövid nadrágot. Ahhoz képest hogy Kanadában vagyunk pont kellemes az idő ahhoz hogy így öltözködjünk. Gyorsan felkaptam magamra, plusz még egy melltartót és Shawnnal lementünk a földszintre.

- Emma biztos hogy ez jó ötlet? Úgy tudom hogy beteg vagy.

- Persze, majd anyának megmondom hogy elmentem veled. - rántottam meg a vállam.

- De Emma ez így nem jó. - húzott vissza.

- Majd nálad megbeszéljük. - mondtam. Azért erősködtem annyira, mert ha kiabálás lenne a vége - amit feltetelezek - akkor legalább Dor nem hallaná. Szóval felkaptam magamra egy papucsot, és Shawnnal együtt elhagytuk a házat.

•••

- Mi a baj? - kérdezte rögtön amint beértünk a házba.

- Semmi. - mondtam.

- Emma, akkor mi a szarnak kellett ide jönnünk. Nem értelek, tudom hogy van vala... - nem hagytam higy befejezze közbe vágtam.

- Szeretsz még? - kérdeztem, miközben felé fordultam, mivel eddig az ablakot néztem.

- Mi?

- Azt kérdeztem hogy szeretsz-e még? - néztem rá kétségbeesetten. Nem válaszolt, így elkezdtem az ajtó felé menni.

- Várj. - fogta meg a karom. - Nem értem, miért ne szeretnélek? Ez hülyeség, Emma. Nagyon szeretlek. Te vagy az életem.

- Akkor miért érzem úgy mintha nem? - kérdeztem a sírás szélén állva. Hirtelen ajkaimra tapadt, kezeit pedig derekam köré kulcsolta. Azt sem tudtam hogy mit csináljak, így visszacsókoltam kezeimmel pedig a nyaka hátulján levő göndör tincseivel játszadoztam. Fenekemnél fogva felkapott, és a falhoz nyomott, én pedig dereka köré kulcsoltam lábaimat.

Ezt a pillanatot Shawn telefonja törte meg. Hah, mint mindig. Letett a földre majd odament a telefonhoz hogy felvegye.

- Igen? - szólt bele.
- Jaj anya minden rendben... Jézusom nem, dehogy is... de... ahh - próbált beszélni de Karen nem hagyta. - Szia Liyah... nem itt van ő is... adjam? Nem, ahh najo adom. - nyújtotta át a telefont nekem.

- Szia. - köszöntem.

- Hello, hogy vagy? - kérdezte rögtön.

- Betegen, de amúgy jól. - közben elment Shawn. Úgy gondoltam hogy itt az ideje egy kicsit beszélni Aal-val. - Liyah, szerinted Shawn megcsal?

- Dehogy is, még csak az kéne. Ha pedig igen akkor kitekerem a nyakát. - nevetett fel halkan. Én is mosolyogtam egy jót. Mennyire szeretem.

- Na, de figyu valamikor majd nálam alszol? - kérdezte.

- Persze, sőt vihetem Dort is. - mondtam.

- Uuu, azt tök jó lenne. Akkor majd még egyeztetünk. Szia.

- Szia. - köszöntem el. Pont kilépett Shawn a fürdőből.

- Csináltam a kàdba vizet. Jössz? - kérdezte perverzen.

- Igen, de ma semmi olyan. Elvileg holnap kéne megjönnie. - motyogtam. Odajött hozzám, majd felkapott az ölébe és egyben megcsókolt. Nyelve körbejárta számat, ezzel szabad utat engedve neki. Bevitt a fürdőbe, ahol egy percre sem hagytuk abba a nyálcserét.

Közben egymást vetkőztettük. Miután minden ruhadarab lekerült rólunk bemásztunk a kádba. Terpeszbe rakta lábait, és pedig közéjük ültem.

- Ma miért kérdezted?

- Mit? - kérdeztem.

- Hát hogy szeretlek-e még. Tudod milyen rossz érzés volt?

- Az a baj Shawn, hogy már a végén úgy éreztem hogy nem szeretsz. Mintha már csak azért hívtál volna hogy láss. Vagy nem tudom.

- De Emma, tiszta szívemből szeretlek, csak egy béna vagyok aki nem tudja átadni az érzéseit. - mondta.

- Nem vagy béna, meg amúgy is, most mindenre harapok. Hagyjuk.

- Nem hagyjuk. - fordított magával szembe. - Na hadd halljam, mi a baj?

- Már elmondtam. És különben is csak annyit kérek tőled hogy ha már nem kellek, akkor ne csalj meg. Inkább szakíts, de ha azt látom hogy valaki mást csókolsz, miközben velem vagy, az sokkal jobban fáj. És komolyan mondom ha már nem kellek dobj ki.

- Nem miattam fogunk szakítani az biztos. - súgta majd megcsókolt. Visszafordultam, majd újra lábai közé ültem.

Muszáj benne megbíznom.





Nincs hozzáfűzni valóm. 😐

Mindennél  SM ffWhere stories live. Discover now