Stay (Lewis Hamilton Fanfiction)

43.

Zoe

Ez a két hét idáig csodálatos. Az első két napon Lewis feszült volt de ahogy telt az idő egyre jobban lazult le. Kubának a tengerpartja gyönyörű mindig megnézem a naplementét. A bokám napról-napra jobb lesz pedig azt hittem,hogy az egész nyaralás abból fog nekem állni,hogy a többieket néztem, mert nem kettesben vagyunk. Avery, Daniel,Max és Melody is kapcsolódott hozzánk. Olyan rossz nézni azt amikor azt az isteni finom palacsintát eszik. Igazságtalanság,hogy pont most kell lennie ezeknek a bemutatóknak. Mindegy ilyenkor inkább elvonulok,hogy ne is lássam a palacsintát. A napsugarai beszűrődtek a függönyön és a lábamat melegítette. Szőke kócos fürtjeimet simogattam közben pedig nézelődtem. A tekintettem Lewisra tévedt. Felém fordulva bágyadt mosollyal az arcán aludt,a takaró csak a derekánál volt így tökéletes rálátásom volt a tetoválásokkal tarkított felsőtestére. Szívem szerint kicsókolnám belőle az életet. Közelebb bújtam hozzá és elkezdtem puszilgatni az arcát. Lewis sóhajtott egyet és a forró ujjai a hátamat csiklandozták.

-Manó!-súgtam a fülébe. Ezt a becenevet még elfogadja de a Fürtöst ha meghallja akkor rosszul lesz.

-Bogyó!-mondta rekedtes hangon.-Nem tudsz visszaaludni?

-Nem.-ráztam meg a fejemet.

-És éhes vagy?-kérdezte.

-Igen.-mosolyogtam rá.-Túl jól ismersz!

-Tudom.-felelte mosolyogva és megcsókolt.

-Hova mész?-kérdeztem mert Lew kikelt az ágyból.

-Fürödni. Nem jössz?-húzta mosolyra a száját.

-Nem. Éhes vagyok ezért eszek.-keltem fel.-Úúúú de fáj!

Lesántikáltam az emeletről,reggelenként nagyon fáj a lábam de napközben már sokkal jobb. Észrevettem,hogy Max egyedül reggelizik közben pedig a telefonját nyomkodta.

-Jó reggelt Maxi!-köszöntöttem.

-Jó reggelt Zoe!-mosolygott rám.

-Nálad van a vaj?-kérdeztem közben pedig a hűtőben matattam.

-Igen itt van.-mondta. Kivettem a hűtőből néhány hozzávalót és leültem vele szembe.

-Hol van Maximus?-nézelődtem.

-Melodynál.-felelte.

-Miért van ott? És honnét tudod,hogy ott van?-támadtam le a kérdéseimmel.

-Tegnap sokáig maradtunk fent és Melody azt mondta,hogy vele fog aludni és kész.-mesélte.

-Ezt még megbeszélem vele. Na és Maxi! Mi újság köztetek?-vonogattam mosolyogva a szemöldökömet.

-Megvagyunk.-vonta meg mosolyogva a vállát.-Még mindig haverként tekint rám. De legalább még mindig szingli.

-Akkor hajtsd rá.-vágtam rá.

-Könnyen beszélsz.-morogta.

-Tudom.-mosolyogtam. Nem folytattuk tovább mert Melody és Avery jelent meg mellettünk.-Melody hol van a kutyám?

-Most éppen Lewisnál van.-mondta Melody.-Baj,hogy velem aludt?

-Nem csak nem tudtam,hogy hol van az én kiskutyám és féltettem.-feleltem.

-Nem nagyon látszódott az előbb az arcodon.-ült le mellém Avery.

-Inkább meséljetek ti.-tereltem rólam a témát.

-Randizni megyek ma.-mesélte Avery.

-Kivel?-kérdeztük Melodyval egyszerre.

-Szerintetek?-nézett ránk Max.