22.

2.8K 121 2
                                    


Lewis

Milyen jó megérzéseim vannak. Nem gondoltam volna,hogy befog jönni amit múltkor mondtam de itt van Zoe. Mondjuk az fura,hogy ennyire hirtelen jött csak Melodynak szólt a többieknek nem. Mindegy nem is ez a lényeg hanem,hogy itt van. Nagyon örültem neki,hogy tegnap megölelt, újra éreztem őt. Megint rájöttem arra,hogy a világnak azt mutatja,hogy egy kemény lány de belül egy érzékeny lány aki szereti ha törődnek vele. Lementem a konyhába megnézni,hogy megvan-e minden hozzávaló a palacsintához. Ilyen régen vásároltam már,hogy nem találtam semmit a palacsintához. Felhívjam Zoet,hogy nincs kedve eljönni velem bevásárolni és aztán megcsinálom neki a palacsintát? Nem tudom mit tegyek. Mi lenne jó ha amíg itt van akkor sokszor keressem a társaságát vagy ha csak néha-néha? Szívem szerint csak mellette lennék. Miközben ezen gondolkodtam megcsörrent a telefonom.

-Hol van a palacsintám?-mondta Zoe.

-Csak ezért hívtál fel?-kérdeztem nevetve.

-Igen nem rég ébredtem fel és azt hittem,hogy már meg van és itt vár rám.-mesélte.-Hol van?

-Ha lenne hozzávaló nálam akkor lehet,hogy kész lenne de mivel nincs ezért nincsen palacsinta.-magyaráztam.

-Tudod van egy épület ahol élelmiszert árulnak. Lehet,hogy te ezt nem ismered de a legtöbb ember ide szokott járni vásárolni amibe te a legbénább vagy.-válaszolta.

-Ne sértegess mert nem lesz palacsintád.-dobtam be az aduászt.

-De lesz! Jobban járok ha elmegyek veled vásárolni mert összecseréled a dolgokat és nem lesz finom a palacsinta.-felelte.

-Ez nem is igaz!-ellenkeztem vele.

-De igen. Fél óra múlva legyél a lakásomnál.Érthető?-kérdezte.

-Igenis főnökasszony!-mondtam.

- Nagyon vicces.-felelte unottan.-Majd jössz de ne kés!

-Jól van. Szia!

-Szia!

Milyen jó ötlet volt ez a palacsinta dolog. De tényleg. Ezt a napot megint Zoeval fogom tölteni amire már olyan régóta vágytam de nem úgy ahogy elképzeltem. Nem puszilgathatom,nem csókolhatom meg. Nem akarom,hogy elsiessük ezt az egészet. Egyszer úgyis sor fog kerülni egy beszélgetés a múltban történtekről. Most addig beszélgessünk és töltsünk együtt egy kis időt mint „haverok". Nem tudok úgy tekinteni rá mint egy haveromra. Kis idővel később elindultam mert ha kések akkor megkapom tőle,hogy lusta vagyok és nem is akarom megcsinálni neki a palacsintát. Néha olyan nehéz eset. Persze nem rám kellett várni hanem rá.

-Bocs a késésért.-ült be a kocsimba.

-Semmi gond. Mi tartott ennyi ideig?-kérdeztem.

-Nem tudtam dönteni,hogy melyik ruhát vegyem fel.-felelte.

-Csak egy farmernadrágot és egy kapucnis pólót vettél fel. Ennyire nehéz volt összeállítani ezt a szettet?-kérdezgetettem nevetve.

-Sok ruhám van és nem tudtam,hogy melyiket egyem le nutellával. Tudod nem olyan egyszerű rendesen felöltözni. Ti férfiak még azt is felveszitek ami tiszta kosz és büdös is már.-magyarázta.

-Ezt most úgy mondod mintha én ezt szoktam csinálni.-néztem rá.

-Néha.-motyogta.-Mondjuk Daninál és Maxnál könnyebb eset vagy. Amikor kint volt nálam Max akkor azon veszekedtem vele,hogy adja oda azt a pólót ami rajta van mert nem mehet ki így emberek közé.

Gyorsan odaértünk a boltba ahogy beléptünk az épületbe Zoet el is veszítettem. Nem indultam el megkeresni mert akkor soha nem végzünk. Elkezdtem összeszedni a dolgokat amik a palacsintához kellenek. Egy kicsivel később az üdítők között találtam meg.

-Szerinted melyik legyen?-kérdezte miközben pár dolgot belerakott a kosárba.

-Nem én akarom meginni hanem te.-feleltem.

-Na segíts már! Kérlek!-nézett rám kis kutya szemekkel.

-Red Bull?

-A Red Bull szárnyakat ad!-dúdolta.-Tudod,hogy a Red Bullról mindig ez jut eszembe. Nem nem jó mondj mást.

-Monster?

-Nem energiaitalt akarok inni.

-Coca-cola?

-Nem kívánom.

-Argh. Nehéz eset vagy. Gyümölcslé?

-Oké! De melyik?

-Én itt hagylak.

-Ne! Mindjárt eldöntöm.-mondta és levett egyet a polcról.

-Komolyan? Csak annyi kellett ahhoz,hogy eldöntsd,hogy mit igyál,hogy az mondjam,hogy itt hagylak?-kérdeztem.

-Nincs kedvem sétálni.-vonta meg a vállát. Ezen mindketten elnevettük magunkat a körülöttünk lévő emberek pedig hülyének néztek minket. Egyáltalán nem érdekelt. Mellettem van és hallhatom gyönyörű nevetését ennél több nem kell. Miután végeztünk a vásárlással elindultunk a lakásom felé. Ahogy odaértünk én azonnal hozzá kezdtem a palacsinta sütéséhez Zoe addig szétnézett nálam. Még jó,hogy a szobámba van az újság amiben benne van mert ciki lenne ha meglátná,hogy már egy ideje megvan. Nem csináltam nagy rendet a lakásomba mert tudja rólam,hogy nem vagyok rendmániás. Ugyanúgy nézett ki a lakásom mikor utoljára nálam járt. A magazinok és a ruhák szétdobálva, videojátékok és dvd-k doboza egy kupacba.

-Szörnyű,hogy mekkora kupleráj van nálad.-felelte nevetve.

-Nincs időm rendet rakni és nincs is kedvem.-mondtam.

-Férfiak.-forgatta meg a szemeit.-Mikor lesz kész?

-Egyszer csak.-válaszoltam.

-Bővebben?-kérdezte.

-Kb. 10 perc. Ne edd még meg a hozzávalókat!-szóltam rá.

-Miért? Most nem mindegy,hogy egyszerre vagy külön-külön jutnak a gyomromba?-kérdezte.-Nem nézzünk meg valami filmet?

-Megnézhetünk. Akkor válaszd ki.-utasítottam.

-Úgyse fog tetszeni neked.-kiáltotta.

Miután kisütöttem a palacsintákat bevittem a nappaliba. Úgy gondoltam,hogy filmnézés közben fogjuk megenni.

-Na mit választottál?-érdeklődtem.

-Galaxis Őrzői vagy Deadpool vagy Sicario?-emelte fel az említett dvd-ket.

-Mindegyik láttam már.-feleltem.

-Az összes filmet láttam ami neked megvan. Frissítened kell a gyűjteményedet.-magyarázta.

-Örülök ha itthon tudok lenni. Nincs arra időm,hogy dvd-ket vegyek.-felelte.

-Te legalább közelebb vagy a barátaidhoz.-ült le mellém. Éppen megakartam szólalni amikor folytatta.-Bármikor át tudsz menni hozzájuk,hogy el tud mondani neki a bajaidat vagy filmnézős estéket tudtok tartani. De én fotózásokról fotózásokra járok. Többet beszélek a fotósokkal mint a bátyámmal akihez mindig tudtam fordulni. Én tényleg kiakartam volna menni a futamra de beszervezték azt a szart. Rossz is volt meg nem értettem belőle semmit sem.

-Nyugi nekem nem kell magyarázkodnod. Sok a melód de attól még tudjuk tartani a kapcsolatot.-öleltem át.

-De néha olyan jó lenne veletek lenni.-felelte.-Engedj el palacsintát akarok enni.

Palacsinta evés közben elindítottuk a Deadpoolt. Igaz már százszor láttam de mindegy. A film alatt olyan volt mint a régi időkben. Baromságokat mondtunk egymásnak, dobáltuk egymást kajával. A vége felé Zoe bealudt és átölelt. Úgy mosolyogtam mint a tejbe tök. Valahogy sikerült kiszabadulnom az öleléséből és felvittem a szobába,hogy inkább ott aludjon. Hülye lettem volna felkelteni. Olyan cuki amikor alszik. Bebújtam mellé az ágyba én is elaludtam.

Stay (Lewis Hamilton Fanfiction)Where stories live. Discover now