🌺6.

1.2K 80 11
                                    

Kicsit elgondolkodtam de aztán bólintottam. Nagyon értelmesen magyarázott és figyelni is tudtam. Néha-néha rápillantottam és olyankor összeakadt a tekintetünk.

Szóval érted mostmár? - nézett rám.

Igen. Látod te eltudod magyarázni, nem úgy mint az a hülye tanár. - puffogtam.

Pedig szerintem jó tanár. Mármint én mindegyik tanárt utálom még az újakat is. - lehet hogy ezt nem említettem....sok tanár annyira félt hogy inkább átmentek egy másik gimibe tanítani nehogy megölje őket is a gyilkos.

És te nem tudsz valamit? - kérdeztem miközben elraktam a japán cuccomat.

Miről? - vonta fel a szemöldökét.

Hát erről az egész gyilkos dologról. - dőltem hátra és a kezeimmel megtámasztottam magam.

Nem. És te? - most olyan kis ártatlannak tűnik.

Én sem. Annyi hogy múltkor találtam egy hullát a szertártban. - vontam meg vállam.

Jajj de paraszt vagyok. - csapta meg a homlokát. Nem vagy szomjas vagy éhes? Vagy van valami különleges óhaj, sóhaj??? - úgy viselkedett mint aki megőrült. Ezen elkezdtem nevetni.

Csak szomjas vagyok. - nevetve néztem végig azt ahogy bambul a levegőbe.

Akkor gyere. - intett az ajtó felé majd lementünk a konyhába. Kinyitotta hűtőt. Én addig leültem az asztalhoz.

Szereted a naracslét? - hajolt ki a hűtőből. Bólintottam, majd kivette a fincsi narancslét és öntött mindkettőnknek.

A nagybáttyád milyen időközönként jár haza?

Hát..... Nagyon ritkán. De már megszoktam. - ezt szomorú hallani. Én biztos nem bírnám ki egyedül.

Miután társalogtunk egy kicsit, Taehyung megmutatta a házat. Mikor az emeleten voltunk, láttam hogy az egyik szoba ajtaja résnyire ki van nyitva.

Ott mi van? - kérdeztem miközben megindultam az ajtó felé de Taehyung visszarántott, majd gyorsan bezárta az ajtót. Nagyokat pislogtam.

Semmi! Az nem tartozik rád. - csak úgy köpte a szavakat. Megint rideggé változott.

De miért? Rejtegetsz ott valamit? - mérgesen néztem rá. Mostmár kezd nekem is furcsa lenni.

AZT MONDTAM HOGY NEM TARTOZIK RÁD!! - kiáltott és egyre erősebben fogta a csuklómat ami nekem nagyon fájt. Nekem még az is fáj ha megpöckölnek.

Eressz el! Ez fáj! - rángattam a csuklómat. Taehyung feleszmélt és gyorsan elengedett. Egyből a csuklómhoz kaptam és nagyon piros volt. Szó szerint látszik a nyoma ahogy megszorított. Hatalmas szemekkel néztem rá és hátrálni kezdtem.

SooJun....-kezdte de én nem hagytam hogy folytassa ugyanis futásnak eredtem. Lerohantam a lépcsőn. Taehyung követett és folyton szólongatott.
SooJun kérlek várj! Ne haragudj! - vissza se fordultam. Felkaptam a táskám és hazáig futottam.

🌺

Reggel késésben voltam. A francba. Gyorsan felvettem a ruhám. Még jó hogy este kikészítettem. Ja amúgy azt nem is mondtam hogy szerencsére a mi giminkben nincs egyenruha, szóval azt veszünk fel amit csak akarunk. Még reggelizni se volt időm, rohantam a suliba. Útközben rájöttem hogy tesivel kezdünk szóval nem rohantam annyira. A tanár úgy se veszi észre ha később érünk be az öltözőbe. Szerencsére hamar ide értem. Bementem a terembe és gyorsan ledobtam a táskám. Még a többiek is bent voltak. Eszembe jutott hogy most összevesztem a barátaimmal. Szomorúan ballagtam hátra hogy felvegyem a tesi cuccom. Eszembe jutott hogy Taehyung ott ül hátul és én most pont arra tartok. Áh mindegy...... Szerencsére zenét hallgatott és a feje a padon volt szóval nem látott és halott. Visszamentem a helyemre. Baekhyun hátul volt Hiroko padjánál, pont úgy ahogy Bong is. Szomorú voltam de hamar elterelődött a figyelmem, ugyanis kedves ofőnk lépett be, mellette pedig egy lány állt aki mosolyogva végig nézett az osztályon.

Csá seggfejek. Ő itt Sana új osztálytárs. Fogadjátok szeretettel meg minden. Tesin pedig velem lesztek mert a tanár beteg lett. - Jay Park a legjobb ofő a világon.

Sziaztok! - intett mosolyogva.

Szia Sana. - mindenki köszönt neki. Én felpattantam és odamentem hozzá.

Szióka Shin SooJun vagyok. - mosolyogtam.

Én pedig Kim Sana. - jó fejnek tűnik. Remélem jól kifogunk jönni.

Megkérdezhetem hogy miért ebbe a gimibe jöttél? - kérdeztem.

Persze... Azért mert nekem tetszik és a szüleim túl cukinak tartanak. Szerintük 18 évesen máshogy kéne már viselkednem. És képzeletben hozzá mentem Shawn Mendes-hez. - vigyorgott mire én felnevettem.

Oh Shawn ő nagyon jó. Gratulálok. - tapsoltam.

Van még szabad hely ahova leülhetek? - kérdezte. Körbenéztem és két hely volt még. Egy Taehyung mellett, egy pedig Jisoo mellett.

Nyugodtan ülhetsz Jisoo mellé. Nagyon kedves lány örülni fog neked. - bíztattam. Bólintott majd elindult az említett felé. E közben Baekhyun, Bong és Hiroko jöttek oda hozzám.

Szia Soo. - mosolygott BongSoon.

Sziaztok! - én is mosolyogtam. Ők a legjobb barátaim nem akarok velük bunkó lenni.

Ne haragudj ránk....nem akartunk felzaklatni. - szomorúan néztek rám.

Semmi baj, ti se rám. Én nem tudom mi ütött belém de nagyon sajnálom. Többet ne vesszük össze oké? - kérdeztem mosolyogva mire ők eszeveszettül bólogattak. Nagy ölelésbe vontuk egymást majd indultunk tesire. Jay kivitt minket az udvarra. Éppen a barátaim felé tartottam mikor Taehyung szólalt meg a hátam mögött.

SooJun! Halgass meg kérlek. - hallatszódott a hangján hogy nagyon megbánta a tegnapot. Megálltam és megfordultam.

Hallgatlak. - remélem jó oka van arra hogy majdnem eltörte a csuklómat.

Én tényleg nagyon sajnálom. Tudod az a szoba nagyon belsős dolog számomra. Senkit nem engedtem még be oda. A csuklód miatt pedig ne haragudj rám. Mindig ingerült leszek, ha arról a szobárol van szó. Sajnálom. - végig a szemebe nézett.

Értem én. De tudod.... Akkor sem kéne így megszoritani a kezem. Tudod mennyire fájt?! És az le esett neked hogy lány vagyok? Én nem akartam semmi rosszat, nem tudtam hogy ennyire zavar a dolog. És ezt az egészet úgy is meglehetett volna oldani hogy szépen mondod nem pedig ORDÍTVA! De mit is vártam tőled..... Hülye voltam mert azt hittem hogy lakozik benned egy másik Taehyung aki mindenkivel kedves és nem rideg. Vannak barátai és mosolyogni is tud. De tévedtem. Igazad van. Tényleg nem kellene veled barátkoznom. - lejjebb vettem a hangnemet ugyanis kicsit fel emeltem a hangom, de nem érdekel.

Tudom és igazad van. Sajnálom én....egyszerűen ilyen vagyok. De azt a részét nem gondoltam komolyan hogy ne barátkozz velem. Csak furcsa volt hogy valaki a barátom akar lenni. Kérlek SooJun ne haragudj rám. - szokatlan ez a viselkedés Taehyungtól. Nem tudom.....nagyon fájt hogy ezt tette velem, de tudni kell megbocsájtani.

Taehyung az nem mentség hogy ilyen vagy! Megtudnál változni ha nagyon akarnád. De ebben is tévedtem. Te nem tudsz változni. Legalább egy olyan valakiért változnál meg akit szeretsz! Vagy közel áll hozzád. De nem.....te erre képtelen vagy!

Sziaztok! Itt is lenne az új rész remélem tetszik❤️ Kommenteket szívesen fogadom😁

Gyilkos jár a gimibe (Kim Taehyung ff.) - Átíras AlattМесто, где живут истории. Откройте их для себя