Dragon Tamer (Drarry)

Fekete noteszek és vörös pizsamák

Annak ellenére, hogy másodpercekkel korábban még csaknem teljesen kimerülten pihentek, az ízek kombinációja hirtelen elárasztotta, és felébresztette érzékeiket. Harry hátranyúlt, és miközben ujjaival végigszántott Draco nedves tincsein, közelebb húzta őt magához, hogy még mélyebben csókolhassa.

Dracónak, aki mindig egyből elolvadt, ha Harry így csókolta, halk nyögés hagyta el az ajkait, ami visszhangozva verődött vissza a csempéről, majd belevegyült a zuhanyból folyó víz kitartó dobolásának zajába. Ennyi bátorítás elég is volt Harrynek, és megfordult Draco karjaiban, hogy szembe kerüljön vele. Előrehajolt, és Dracót a kád hűvös porcelánjának döntötte. Szájával továbbra is Dracóét fosztogatta, felkutatva a csokoládé és eper összes maradékát, ami még mindig beízesítette a csókjukat.

Szabad kezével előrenyúlt, és tapogatózott kicsit, majd megragadta az első üveget, ami a keze ügyébe akadt. Felpattintotta a tetejét, és bőven került belőle Draco hajára is, miközben a kezére locsolt a síkos folyadékból.

Hűvös, elegáns és Draco számára egyszersmind árulkodó illat töltötte be a zuhanyzót. Draco elhúzódott, és zihálva meredt Harryre.

- Tudod Potter, az az én személyes tusfürdőm – mondta szemöldökét felvonva. – A saját, speciálisan készített, személyre szabott, nagyon drága tusfürdőm. Egy üveg belőle valószínűleg többe kerül, mint Weasley apjának egész éves keresete, és te ilyenekre akarod használni?

Harry, mintegy mellékesen Dracónak egy nagyon kényes testrészére helyezte a kezét, aminek úgy tűnt, nem volt problémája azzal, ha drága tusfürdővel van beborítva.

- Tényleg érdekel? – kérdezte, és fel-le kezdte mozgatni a kezét, mire Draco megkeményedett.

- Belegondolva... nem igazán – próbálta Draco kinyögni, miközben Harry a másik kezét is bevetette. – Vagyis egyáltalán nem. Semmi... probléma.

- Én is így gondoltam – vágta rá Harry, és előrehajolt, hogy ismét csókban forrjanak össze ajkaik.

A péntek szelídebb hangulatban telt. Draco és Harry az idő jórészét a szobába zárkózva töltötték, és csak az étkezésekkor bukkantak fel. Harry kíváncsi volt, vajon még mennyi időbe telik Luciusnak rájönnie, hogy szobafogságra ítélni kettőjüket felért egy engedéllyel, hogy pározhassanak akár a nyuszik.

A szombat, azaz karácsony előestéje azonban nem telt ilyen nyugodtan. Közel sem.

Pedig az egész ártalmatlanul kezdődött. Harry és a Malfoyok a reggeliző asztalnál foglaltak helyet, és epres palacsintát majszoltak. Harry és Narcissa elmélyült beszélgetést folytatott a kviddicsről, Draco pedig épp új pulcsiba öltöztette DLM-t, amin az „Őrülten ugrálok Harry Potterért" felirat volt olvasható.

Lucius, aki igyekezett vaknak tettetni magát fia tevékenységét illetően, váratlanul odalökte neki a Reggeli Prófétát, mely az egyik hátsó oldalnál volt nyitva.

A SZENT MUNGÓBAN EGY VOLT ROXFORTOS DIÁK FELFEDEZTE, HOGY HIÁNYZIK A „KIS MICSODÁJA" hirdette a szalagcím. Draco elvigyorodott, és olvasni kezdte a cikket.

Múlt éjjel fedezték fel, hogy a volt Roxfortos prefektus Terry Boot, akit szexuális zaklatás miatt ítéltek el, sajátos igazságszolgáltatás áldozata lett. Mr. Bootra sikoltozva találtak rá Szt. Mungó béli ágyában múlt éjjel, amint azt kiáltozta: eltűnt, eltűnt! További vizsgálatok eredményeképpen bizonyítást nyert, hogy valóban, Mr. Boot már nincsen birtokában a „kis micsodájának".

- Felettébb különös a dolog – nyilatkozta Vilma Workman, a Szt. Mungó gyógyítója. – Szokásos esti ellenőrző körutamat tettem, mikor meghallottam a sikítást. Odamentem, és azt láttam, hogy egyszerűen... nem volt ott. Valaki nyilvánvalóan késő éjjel beosont, és valami speciális varázslattal eltávolította...