Dragon Tamer (Drarry)

Tagadás, Lucius a neved

A Malfoy család és Harry épp odaért a limuzinhoz, ami arra várt, hogy elvigye őket a Malfoy-kúriába, Draco hirtelen a sofőrhöz fordult, aki épp a táskáikat tömködte be az autóba.

- Te ott! – kiáltott rá. – Mégis mi az ördögöt képzelsz, mit csinálsz?

A sofőr zavartan hátrahőkölt.
- Bepakolom a csomagokat uram – felelte.

- Csakhogy az nem csomag – szólt Draco ingerülten, és kezét keresztbefonva bámult a sofőr kezében lévő kosárra. – Az a nyuszim, és ha egy másodpercre is azt gondolta, hogy a csomagtérben fog utazni a többi holmival együtt, hát súlyosan tévedett.

Lucius megpördült, hogy metsző tekintetet vessen fiára.
- Draco Malfoy! Megmondtam, hogy szabadulj meg attól a röhejes állattól.

- De apuuu – nyafogta Draco. – Ő az állatkám.

- Nem érdekel, minek gondolod! – csattant fel Lucius. – Az én fiam nem fog háziállatként egy nyulat tartani.

- Draco szívem, hazahoztad a nyuszidat a szünidőre? – gügyögte közbe Narcissa. – Hol van, had lássam.

Draco kárörvendő pillantást lövellt az apja felé, majd kikapta a kosarat a sofőr kezéből.
- Itt van anya. III. Draco Lucius Malfoy, vagy csak DLM, ahogy mi becézzük.

Narcissa bekukkantott, és elmosolyodott.
- Ó, milyen imádnivaló. Lucius édes, gyere nézd meg te is.

Lucius, egy elképesztően fájdalmas arckifejezést felöltve, lehajolt, és belenézett a kosárba.

- Szent egek Draco. Lehetne még ennél is buzisabb állatod?

Draco már készült a felháborodott visszavágásra, mikor ismét megszólalt Narcissa.

- Miért nem teszed előre a vezető mellé, hm? És Harry baglya is lehet ott.

- De Narcissa – siránkozott Lucius, amiben mellesleg nagyon jó volt. – Már megmondtam neki, hogy nem.

- Jaj, Lucius édes, túl szigorú vagy vele – intette le Narcissa, majd elegánsan becsusszant a limóba. – Amúgy sem értem, mi baj azzal, ha egy nyuszit tart háziállatként. Szerintem iszonyú aranyos.

- Aranyos. Na persze – morgolódott Lucius, miközben nézte, ahogy felesége, fia, és a fia aktuális szexpartnere eltűnnek a kocsiban. – Mert pont ilyesmi kell a fiamnak, az egyetlen Malfoy örökösnek. Valami aranyos. – Felsóhajtott. Ez lesz élete legpocsékabb ünnepe.

Az utazás a Malfoy-kúria felé meglepően kellemesen telt.

Ez talán annak volt köszönhető, hogy Lucius ahelyett, hogy a „bolond feleségével, nyavalyás fiával, és a Fiúval, aki Undok Módon Túlélte, hogy az ő Életét Megkeserítse" csevegett volna, úgy döntött inkább a kocsi hátuljában duzzog, miközben egy, a minibárból származó, nagy üveg skót whisky-t dajkál.

Lucius legteljesebb borzalmára, neje és Harry fantasztikusan jól kijöttek egymással. Narcissának nem sok kellett, hogy megkedvelje „az imádnivaló kis drágát", és igyekezzen különféle kérdésekkel bombázni, miközben serényen borzolgatta a haját. Draco 11 éves kora óta nem engedte az anyjának, hogy a hajához nyúljon, így most teljesen felvillanyozta, hogy ott van Harry, akit, ahogy várható volt, egyáltalán nem idegesített, ha a haját borzolta.

Harry úgy döntött, hogy bolond, vagy sem, mérhetetlenül megkedvelte Narcissa Malfoyt. Talán nem ő volt a legfényesebb elme, de roppant kedves volt, elegáns, és csinos.

Az egész utat végigbeszélgették, és Dracót mérhetetlenül kellemesen érintette, hogy az anyja, és a barátja ilyen jól kijönnek. Lucius pedig mindössze bosszús arckifejezéssel szemlélte hármójukat.