Search me [Jimin; +18]

12. rész

Nem gondoltam volna, hogy egy hónap ennyire megváltoztat mindent. És itt most nem az életemre, hanem inkább az érzéseimre gondolok. Mondhatni a saját csapdámba estem és minden egyes randinál minél jobban megismertem Jimint, annál inkább szerettem meg és jöttem rá, hogy nem olyan, mint amilyennek mutatja magát. A nagy macsó maszk mögött egy aranyos és vicces egyén tengeti mindennapjait, így kétségeim is, hogy ő nem apának való, egyre jobban foszlanak szerte.
Sajnos az idő is sürget ebben, mivel hasam lassacskán növekedni kezdett. Hiszen túl vagyok a két hónapon s már közeledik a három.
Néha még mindig szidom magam felelőtlenségem miatt, de valamiért igazán haragudni nem tudok. Valamiért szeretem, hogy ez lett belőle. És megmelenget a tudat, hogy Jimin az apa. Egyszerűen bízom benne és abban, hogy segíteni fog és nem futamodik meg. Nem tenne ilyet.

💎 Jimin 💎

- MiiiinYoooongii! - visításomtól csoda, hogy nem zuhant le a mennyezet, de így legalább biztos lehetek benne, hogy barátom meghallotta segélykérésem.
- Miafaszvan? - az ajtó olyan erővel csapódott ki, hogy egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy ha kiszakadt az gáz lesz.
- Fehér, szürke vagy fekete? - kezemben három különféle színű pólót tartottam, hogy válasszon, szerinte melyikben néznék ki a legjobban. Ugyanis, ma is Joheevel randizom és, ha minden jól megy már kézfogásnál és ölelésnél többre is fogja futni. Elég furcsa, hogy már 2-szer lefeküdtünk, most mégis várom a megfelelő pillanatot az első, ténylegesen érzelmes csókunkra. Hát nem röhejes?
- A szürkét hanyagold. Vagy fehér vagy fekete. - majd fogta magát és sarkon fordulva indult ki a szobából, hogy folytassa a semmittevést.
- Nemááár! Komolyan segíts már! - a szürke felsőt ledobva az ágyamra, amin már temérdek mennyiségű ruha éktelenkedett, indultam még mindig nyafogva az elméletben legjobb barátom után.
- Mi a fasznak segítsek a póló kiválasztásában, mikor úgyis rajtad lesz a dzseki és a pulcsid? - huppant le a kanapéra kezébe véve a távirányítót.
- Mert mivan, ha leveszem és látni fogja, hogy a pólóm hülyén néz ki? Tudod milyen gáz lenne az? - sipákoltam, mint egy rossz kislány, amit barátom sem hagyott szó nélkül.
- Úgy viselkedsz, mint egy vérbeli buzi! Szedd már össze magad! Te vagy a pali az isten szerelmére, vagy a csaj rakja be neked? - szavai hallatán csak nagyokat pislogtam, majd megfordulva indultam a szobámba.
- Akkor majd ne lepődj meg, ha nem falazok a csajaidnál! - kiáltottam még utoljára felé. Majd, mikor végre szobámba léptem volna, óriási csattanásra lettem figyelmes. Lassan lopózva vissza a nappaliba, egy földön fetrengő Sugával találkoztam.
- Te meg mi az istent csináltál? - nevetésemet próbálva visszafolytani venném komolyan a dolgot, de szenvedő arckifejezésén nem lehetett nem röhögni. Nagy adag nyálat köpve, a már ígyis vergődő barátom arcába engedtem ki jól mulatásom jelét. Végül már annyira nevettem, hogy le kellett ülnöm, hisz erőm fogytán volt. Nem sűrűn látni ilyet, hogy Min Yoongi a menő csajozógép eltanyáljon, de ma ezt is megértem.
- Jó akkor a fehér lesz. Köszönöm segítséged! - álltam fel kiröhögve magam és indultam szobámba készülődni, ugyanis időmből sem maradt már sok.

💎 Johee 💎

- Áhh inkább magassarkút vegyél! Nem.. Inkább sportcipőt! Nem... Aisssh! - egy szál bugyiban és melltartóban néztem, ahogy Hoseok fel-alá szaladgál a lakásban, megfelelő kiegészítőket keresve. Ám be kellett ismernem, minél jobban akart segíteni, annál röhejesebben néztem ki. Jobban izgul a mai randi miatt, mint én. Pedig én is eléggé ideges vagyok.
- Hobi! És mi lenne, ha ezt venném fel? - mutattam felé egy egyszerű összeállítást, ami még nekem is tetszett. Nem voltak benne csicsás dolgok, pont megfelelő volt. Egy egyszerű fehér váll kimutatós póló, hozzá egy fekete nadrág és egy egyszerű fekete magassarkú bokacsizma.
- Mért kellett átjönnöm segíteni, ha már tudtad mit veszel fel?! - duzzogós fejet vágva fordult el barátom, mire halkan felkuncogtam.
- Senki sem mondta, hogy segíteni kell Hobi! - nevettem még mindig, ahogy arckifejezése egyre sértettebb lett, amikor visszafordulva hozzám végigméri a kiválasztott darabokat.
- Ne kötekedj, inkább haladj öltözni. Még a sminked sincs kész és lassan indulnod kéne. - az órára pillantva konstaláltam, hogy legjobb barátomnak igaza van és nevetve sértődékenységén, fejemet ingatva keltem fel az ágyról, hogy felvegyem a cuccokat.