Haunted || h.s au - hungarian

Prológus

FIGYELMEZTETÉS: NE OLVASD EL HA NEM BÍROD AZ ERŐSZAKOT ÉS A VÉRT, MERT EZ A PROLÓGUS PONTOSAN ABBÓL ÁLL, NAGYON SOK VÉR LESZ. SZÓVAL HA NEM BÍROD EZEKET AKKOR AZT JAVASLOM, HOGY NE OLVASD EZT EL. ÉS KÉRLEK NE FELEJTSÉTEK EL, HOGY EZ CSAK KITALÁCIÓ.

1924. június 19.

A sötétség leszállt a Londontól pár mérföldre fekvő kisvárosra. Minden ajtó zárva van, minden ablak sötét. Az egyetlen fényforrást csak az utcai lámpák szolgáltatják. Fényük bevilágítja az üres, az eső miatt vizes utcákat. Az egyik házban az egyik helyi család, a Stylesék aludtak. Az apa aki egy gyárban dolgozott a városon kívül, az anya aki egy helyi kisboltban dolgozott és a 20 éves fiúk aki gyakran segített az apjának a gyárban. Egy átlagos család, nem gazdag, nem is szegény, de boldog. A városban élő emberek sokat törődtek velük, a család minden tagja hatalmas szívvel rendelkezett. Szóval mi is történt azon az éjjelen ami ilyen borzasztóan lesokkolta a város lakóit?

Furcsa hang szűrődött fel a földszintről ami felébresztette a boldog házasságban élő Styles pár fiát. Először azt gondolta, hogy valami a földre esett, de amikor ismét meghallotta, elgondolkodott rajta, hogy mi lehetett az. Nem lehetséges, hogy a szülei, igaz? Megfordult az ágyban és az ablakra tapasztotta a szemeit. Kint még mindig sötét volt, szóval nem jöhetett a szüleitől. Félig kíváncsian és félig megrémülve a fiú kimászott az ágyából ás lassan kisétált a szobájából. A lábai a földszintre vezették, ahonnan a hangokat hallotta. A hangok két férfihoz tartoztak, és mintha a nappaliból jönnének. A fiú aki a lépcső végén állt megdermedve azon gondolkodott, hogy meg kéne-e néznie vagy sem. De nem volt ideje eldönteni, mivel lépések zaját hallotta amik felé közelítettek. Pánikba esve átszelte a folyosót és elbújt a gardróbban ami tele volt különféle kabátokkal és pulcsikkal majd becsukta az ajtót maga mögött.

"Hallottad ezt Eric?" kérdezte az a férfi amelyik közelebb volt hozzá.

"Szerintem van itt valaki."

"Akkor keresd meg." mondta a másik személy. Az ő hangja sötétebb volt, haraggal telibb. Ez a fiú szívét gyorsabb dobogásra késztette. A padló nyikorgott amikor valaki talpa hozzáért. A zaj megcsapta a fiú füleit, és arra a következtetésre jutott, hogy a férfi olyan közel volt, hogy meghallhatja a lélegzetvételeit. A fiú hátrébb lépett az ajtótól, de a folyamat közben valami hangosan leesett a földre. Most már tényleg nagyon gyorsan vert a szíve, azt gondolta, hogy kiugrik a mellkasából.

"Oh, azt hiszem-" kezdte a férfi aki az ajtó előtt állt. Majd az ajtó hirtelen kinyitódott. "Megtaláltam őt." egy gonosz vigyor ült a férfi arcán, és pisztolyt fogott a kezébe. "Nocsak, nocsak, nocsak... Csak nem Stylesék aranyos, kicsi fia? Harry, igaz?"

"El kéne mennetek." mondta Harry. Majd megragadta a férfinek azt a kezét amelyikben a fegyvert tartotta, és a háta mögé szorította. A másik kezével felpofozta a férfit. A férfi morgott, majd a szabad kezével az orrához kapott.

"Kurva a-" mondta, majd kiszabadította a kezét Harry szorításából, majd úgy fejen ütötte a fiút, hogy az eszméletét vesztette. "Eric, megvan a fiú."

"Nagyszerű." mondta Eric mikor felbukkant Cedric mögött. "Miért nem mész fel és hozod le a szüleit, hogy tartsunk egy családi összejövetelt." morogta Eric majd kapott egy bólintást Cedrictől aki Erickel hagyta a fiút.

Harry fojtogató érzésre kelt fel. A ruhája vizes volt, és a bőre hideg. Kiabálni akart, de a ruha a száján megakadályozta. Amikor kipislogta a vizet a szemeiből, az első dolog amit meglátott sikításra késztette, de nem tudott. Előtte térdeltek a szülei, ruhával a szájukban, könnyek folytak a szemeikből.

"Üdv újra itt, Csipkerózsika." mondta Cedric vérfagyasztó hangon. "Nem tudtuk elkezdeni a családi összejövetelt nélküled." előrántott egy kést a zsebéből és Harry anyjához sétált.

"Hát nem csinos?" mondta és gonoszan elvigyorodott. Lehajolt, így egy magasságban voltak. A kés végét a bordájához nyomta. A nő rázkódott a félelemtől. Lassan végighúzta a kést két bordacsont között, ami miatt még több könny tört fel a nő arcából. Harry tenni akart valamit, de a kezei hátra voltak kötve és túlságosan is gyenge volt. Az egyetlen dolog amit tenni tudott, hogy a ruhába kiábált. Végig kellett néznie ahogy az anyja küzd és csak egy tüdővel lélegzik. Eric ördögien felnevetett, majd gonosz mosollyal nézett le az anyára. Lehajolt, majd levágta a hálóingjének a karjait amiket a szoba másik végébe hajított. Többszer belevágott a ruhába mielőtt a kést mélyen a gyomrába döfte. Lehúzta a kést végig a törzsén. Harry hallotta apja tiltakozását ahogy az anyja a földre borult és vére kezdte beborítani a nappali szőnyegét. A látása homályosodni kezdett ahogy látta az életet távozni anyja testéből. A könnyek tovább folytak szeméből mikor apjára tekintett. Az ellenállás csak nőtt az apjában ahogy halott feleségét nézte, ami természetesen zavarta a két férfit. Cedric előkapta a pisztolyát és Harry apjához sétált vele. Ütni kezdte fejét a fegyverrel. Harry számolta az ütéseket amit az apjára mértek. 19. 19 ütés a fejre, de az apja teste már az utolsó utés előtt feladta. Olyan érzés volt amikor a pisztoly foglalata az apja fejéhez ért, mintha tőrt szúrtak volna a szívébe. Cedric művére pillantott majd röhögésbe kezdett. Majd a két férfi Harryhez fordult. Tudta, hogy ő jön, meg fog halni. Érzet valami éleset és fájdalmasat a torkában. Csak gyors legyen- gondolta.

"Nézd, Eric." mondta Cedric és a kést Harry arcához nyomta.

"Egy bőgő masina."

"Nos, akkor ezt nem engedhetjük veszni hagyni." mondta Eric. "Az egész világnak tudnia kéne, hogy milyen picsogós is Stylesék gyereke." ellökte Cedriket az útból és saját kését Harry felé irányította. A kés élét Harry arcához nyomta és a könnycsepjeit követve sebeket hagyott a fiú bőrén.

"Most már látni fogja a világ, hogy milyen kis sírós vagy." mondta Eric majd horkantott egyet. "De természetesen csak az után, hogy megtalálták a holttestedet." a két férfi cukkolni kezdte Harryt.

"És most mit csináljunk veled?" mondta Cedric mielőtt a kést Harry hátába nyomta. Harry próbált sikítani, de a ruha a szája előtt megakadályozta. Érezte ahogy a vér lefolyik a hátán.

"Talán ki kéne vágnunk azokat a szép szemeidet." mondta Eric és a kést Harry arcához vezette.

"Oh, tetszik ez az ötlet." mondta Cedric és cinkos mosolyt váltott Erickel. "Már nincs rájuk szüksége, a könnyei most már örökre megmaradnak." és ezekkel a szavakkal Eric kivájta Harry szemeit, két üres lyukat hagyva a helyükön. Harry érezte ahogy az éles fájdalom több alkalommal is végigfut a hátán. A fájdalom elviselhetetlen volt. Az élet Harryből a vérével együtt távozott. Végül a teste a földre zuhant és az utolsó lélegzetvétellel az élet elhagyta a testét.

***

Másnap reggel megtalálták a Styles családot.A szülők a nappaliban voltak, viszont a fiúk a csilláron lógott az előszobában. A gyilkosok nem csak a várost sokkolták le, hanem az egész országot. A rendőrök több, mint két hónapig próbálták meg elkapni a tetteseket, de soha sem találták meg őket. Egy szemtanú azt mondta, hogy látott két férfit távozni a házból éjjel, de eltűntek. A rendőrök nem jutottak semmire, ezért lezárták az ügyet.

A Styles ház eltűnt az egyre magasabbra növő bokrok és indák között. A ház üresen állt, tulajdonos nélkül. Pár ember meglátogatta a házat, de azt vallották, hogy kísértetjárta. Az alapító család fia kísértette a házat, elijesztve mindenkit aki belépett a oda. Ezután senki sem volt olyan bátor, hogy bemenjen a házba. Átkozott volt amíg Langfordék be nem költöztek pár héttel a gyilkosságok kilencvenedik évfordulója előtt. A gazt eltávolították, a füvet lenyírták, és egy férfi, egy nő és a 18 éves lányuk beköltözött a házba, nem félve a annak történetétől ami egy kísértethistóriává vállt. Egy kísértethistória amit az országban legtöbben elfelejtettek, míg a helyiek úgy nőttek fel, hogy ismerték a Styles család történetét.