Stray Kids poli oneshots 1.rész✔️

♡︎Minchansung♡︎ [2]

Chan x Minho x Jisung

-Szóval? Elmondod mi történt veled?-ültek le egy közeli fa tövébe.

-Tudod én félig ember vagyok. Anya oldaláról. Apa farkasember, de anya ezt akkor tudta meg, mikor megszülettem. Elváltak, de magával vitt, mert azt hitte, hogy csak emberi géneket örököltem. Amikor kiderült, hogy én is farkas vagyok megutált. 10 éves voltam amikor elzavart otthonról. Apához mentem, aki azóta nevel. Tudod vannak ezek a hegek a karomon. Nos, azt pletykálják, hogy harc során kaptam őket, de nem ez az igazság...-vakarta meg a fejét. A sírás határán állt megint, amit Minho meglátva rögtön átölelte.

-Az anyukád tette? Bántott?-suttogta a fülébe.

Bólintással jelzett, majd Minho nyakába fúrva a fejét sírta el magát.

-Ne haragudj hyung, én tényleg azt hittem csak kitaláció volt ez az egész!

-Sosem tudnék rád haragudni!-vallotta be Chan egyben magának is.

Minho hirtelen az ölébe ült. Chan egy kissé meglepődött ettől, de a derekánál fogva megtartotta.

-Lehet, hogy ezzel elrontom a komoly hangulatot, de...-kezdte Minho.

-De? Mit szeretnél?

-A véredet megkóstolni.-hajtotta le a fejét szégyenkezve.

Egészen addig nem nézett fel, míg Chan meg nem simította az arcát.

-Min. Csak nem kedvelsz?-tette fel a kérdést, amit már régóta meg akart kérdezni tőle.

-Mégis hogy ne lennék a dögös és izmos Bang Chan-ba szerelmes?-nézett rá szomorúan.

-Megtisztelő, hogy ezt gondolod rólam. Mit ne mondjak, te is jóképű vagy!-mosolygott rá hízelgően.-De miért nem mondtad el korábban?

-Szerinted hogy nézett volna ki? Egy vámpír, akiknek utálnia kéne egy farkast, szerelmes belé?

Most az ő szeme könnyezett be, de Chan meleg ölelése megnyugtatta a felzaklatott fiút.

-Nem kell mindennek úgy lennie, ahogy mások akarják!-simított az arcára.

Néhány percig csöndben ölelték egymást, mintha nem lenne holnap. Egymás szemét vizsgálták, majd szinte egyszerre hajoltak a másik ajkára.

Hosszú, szerelmes csókuknak csak a levegőhiány vetett véget. Kipirosodott arccal váltak el egymástól, majd zavarukban a földet kezdték vizsgálni.

-Akkor kaphatok a véredből?-piszkálta Chan pólója szélét Minho.

-Persze, de ne ölj meg, oké?-hajtotta oldalra a fejét, hogy odaférjen a barna hajú.

-Nem fog fájni, megigérem!

A lehető legóvatosabban mélyesztette bele a fogait a nyakába. Mint aki soha nem ivott, úgy szívta Chan vérét. Egy idő után azonban leállt, nehogy elájuljon Chan a sok vérvesztéstől.

-Nagyon finom vagy hyung!-nyöszörögte Minho. A legszívesebben egész nap csak az ő vérét inná.

-Köszönöm, asszem.-nevetett fel kínosan.

Percekig csak egymás társaságát élvezték csendben, mikor Chan ismét megszólalt.

-És most mi lesz velünk? Te szereted Jisungot?

-Igen. De téged is. Lehetséges ez egyáltalán?

-Még szép, hogy igen. Gyere, mondjuk el Sungie-nak is!-kapta fel menyasszony pózban.

-Szeretlek hyung!-dőlt az izmos mellkasára.

-Én is téged, Minmin!

-Mi ez a becenév?-nevetett fel.

-Nem tetszik?

-De, csak olyan furcsa ezt a te szádból hallani. Fél órával ezelőtt még meg akartuk egymást ölni!

-Akkor sem bántottalak volna!-simította meg a derekát.

Minho közelebb hajolva adott a szájára mégegy csókot, de Chan nem érte be ennyivel.

Percekig falták egymás ajkait, nem tudtak megszabadulni a mámorító érzéstől.

-Menjünk. Még a végén Jisung lesz féltékeny ránk!

-Nem leszek, nyugalom!-hallották meg maguk mögül a hangját.

-Te egész végig itt voltál?-nevetett fel Chan, miközben letette Minho-t a kezéből.

-Bocsánat, csak érdekelt, hogy fogtok reagálni!-hajtotta le a fejét.

Magukhoz húzva ölelték át, majd Jisung szemébe nézve közeledtek az arca felé.

-Szabad?-nézett rá Minho. Bólintással jelezte, hogy igen. Lágyan megcsókolták a kisebbet, akinek ettől a könnye is kicsordult.

-Annyira örülök, hogy kijöttök végre egymással!-bújt közéjük.

-Mi is! Sung, leszel akkor hivatalosan is a barátunk?

-Persze! Erre vártam már mióta!-puszilta meg a két idősebb arcát.-Ez a legboldogabb napom valaha!

A két idősebb apró csókokkal lepték el a kicsi száját és arcát, amit pironkodva fogadott.

-Szeretünk Jis!

-Én is titeket!

VÉGE