Stray Kids poli oneshots 1.rész✔️

♡︎Minhyunlix♡︎

Minho x Hyunjin x Felix

Szóval Felix itt MTF (male to female), vagyis transznemű nő lesz.

Remélem nem harapjátok le ezért a fejem!😥

Felix

Valahogy sejtettem régebben is, hogy nincs valami rendben velem. Mintha jobban vonzottak volna a lányos cuccok, legyen szó ruhákról, sminkről, ékszerekről meg még sok egyéb dologról. Azt is lehetne mondani, hogy lányos fiú voltam, de ettől sokkal többről van szó. Jobban szerettem volna, ha lányként kezelnének, mintsem fiúnak, ezt pedig állandóan éreztem, nem pedig csak néha. Anyáék nem igazán nézték ezt jó szemmel, így rámerőltették ezeket a borzalmas fiús dolgokat. Gyűlöltem.

Középiskolás voltam mikor először hallottam arról, hogy mi az a transzneműség. Mikor megértettem mi is ez, úgy éreztem megtaláltam a megoldást. Anyáék viszont megint az utamba álltak, hogy ne lehessek végre önmagam. Egyedül talán a testvéreim voltak azok, akik kiálltak mellettem. Nem is tudom, hogy hálálhatnám ezt meg!

Mikor végre elkerültem tőlük megismertem Minho-t és Hyunjin-t. Nagyon figyelmesek voltak velem, mellettük úgy éreztem önmagam lehetek, ha csak egy kicsit is.

Összejöttünk és össze is költöztem velük. A titkomról azonban még nem tudnak semmit. Félek, ha elmondanám nekik megváltozna a véleményük rólam és elhagynának. Azt pedig nem tudnám elviselni, hisz csak ők maradtak nekem.

Titokban párszor vettem magamnak pár ruhát a lányrészlegről. Gondosan elrejtettem őket, hogy véletlenül se találják meg. Legszívesebben csak innen vennék mindent magamnak! Attól tartok nem tudom sokáig titkolni előlük a valódi énem.

Szombat van, Hyunjin és Minho viszont nincsenek itthon, elmentek vásárolni. Én nem tartottam velük, hisz nem éreztem magam jól. Leginkább a kinézetem miatt nem akartam emberek közé menni. Borzalmasan gyűlölök fiú lenni! Bárcsak lány lehetnék végre!

Épp a tükörben nézegettem a hajam és a mellkasom. Szerettem volna, hogy más alakom legyen, de hát ez sem jön össze magától.

Hirtelen léptek be a lakásba, amire majdnem kiugrottam a bőrömből ijedtemben.

A kezük tele volt szatyrokkal, amit furcsán méregettem.

-Szia Lixie!-puszilt meg Hyunjin.-Hoztunk neked valamit!-emelte fel a táskákat.

-Mit?-csodálkoztam. Nem számítottam, hogy kapok tőlük valamit.

-Nézd meg őket!-tette le a nappali kanapéjára őket Minho.

-Melyiket?

-Tök mindegy, mindbe van valami neked!

Óvatosan belenéztem az első zacskóba. Ruhák voltak benne, de amint kivettem őket, hogy jobban megnézzem, akkor láttam meg, hogy mindegyik női.

Kikerekedett szemekkel néztem feléjük, mire ők csak mosolyogva biztattak.

A legtöbben ruhák voltak, mindegyik a női részlegről. Egy másik szatyorban csak sminkes dolgok voltak jópár körömlakkal és finom illatú parfümmel együtt. Az utolsóban pár karkötő, nyaklánc, gyűrű és fülbevaló volt. De ami még az alján rejtőzött az mindenképp meglepett. Egy viszonylag alacsonyabb magassarkú cipő. Szintén női.

Értetlenül fordultam feléjük. Össze voltam zavarodva rendesen, nem tudtam, hogy álmodom, vagy ez tényleg a valóság.

-Mindig is sejtettük, hogy más vagy, mint a többi fiú. Vagy mondjuk azt, hogy lány?-nézett mélyen a szememben Minho. Éreztem, hogy a szemem sarkából potyogni kezdenek a könnycseppek.

-Ne aggódj Lixie, nem haragszunk! Sőt, örülnénk, hogyha önmagad lehetnél! Ezért arra gondoltunk, hogy veszünk neked pár dolgot ami boldoggá tesz!

-Szóval akkor...ti nem...?-habogtam össze-vissza.

-A legkevésbé sem zavar, hogy lány vagy! Nem azért lettem beléd szerelmes, mert fiú voltál és Hyunjin-ba sem ezért!-jelentette ki Minho.

-Velem is ez a helyzet!-mosolygott rám kedvesen Hyunjin.

Annyira boldog voltam, hogy nem akarnak velem szakítani.

-Olyan kedvesek vagytok velem! Meg sem érdemelnélek titeket!-sírtam el magam mégjobban.

-Az a minimum, hogy segítünk neked!-öleltek át rögtön. Az arcomat össze-vissza puszilgatták, ezzel is jelezve, hogy mennyire szeretnek.

-Honnan jöttetek rá?

-Láttuk, mikor titokban felpróbáltad a ruháid.-utalt a nyári egyberuhámra amit imádtam.

-Sok erre utaló jelet láttunk rajtad. Az is feltűnt, hogy sokszor a boltban a női ruhák felé néztél. Vagy például az, hogy nézegeted az alakod és a hajad a tükörben.

-Szerettem volna megnöveszteni!-hajtottam le a fejem.

-Hát, most itt az ideje ennek!

-Köszönöm!-bújtam hozzájuk közelebb.

-A nővéreid is segítettek természetesen, úgyhogy nekik is köszönd meg! Ha nem mesélik el, milyen volt a gyerekkorod, lehet azt hinnénk, hogy csak lányos fiú vagy!

-Mindenképp meghálálom nekik is!

-Segítünk neked, oké? A fiús ruháidat elvisszük, és a helyére vehetnénk újakat, amiket szeretsz!-tervezgetett Hyunjin.

-Ha szeretnél vehetünk egy olyan kisebb asztalt, ahol tudsz sminkelni. Vagy ha gondolod az asztalod felé vehetünk tükröt. Mit szeretnél?-szállt be az ötletelésbe Minho is.

-Még nem is tudom igazán!-piszkáltam a kezem zavaromban. Látva ezt mindketten megcsókoltak, mire mégjobban elvörösödtem.

Azt hiszem nagyon szerencsés vagyok, hogy ők vannak mellettem.