All right Los Angeles! |3|

3

-Megjöttem- álltam meg zihálva Kia mellett, miután öt percen át őt kerestem a marha hosszú sorban... még van három óra a nyitásig, de mindegy...

-Na végre!- ölelt meg, de azonnal el is tolt magától, hogy végigmérjen.

-Mi az?- néztem végig a trikómon és a szakadt farmeremen.

-Te tisztában vagy vele, hogy egy koncertre megyünk?- rázta a fejét értetlenül.

-Ja! Azért öltöztem így- fogtam meg a trikóm alját, jobban megvizsgálva a mintát.

-Azért vagy munkaruhában?- húzta fel a szemöldökét.

-Most mit tudtam volna csinálni? Most jöttem a melóból- értetlenkedtem.

-De legalább az a banda lenne a pólódon, akinek a koncertjére mész- bökött a smiley felé.

-Ez Nirvana, tudtommal az a banda is szereti- vontam meg a vállam.

-Hoppá! Ezt te honnan tudod?- nézett elégedett döbbenettel.

-Van az a kép az ajtódon, ahogy az egyik csávó a négyből metáljelet mutat és Nirvana pólóban áll- emlékeztem vissza.

-Ja, az egy jó kép. Akkor még tök fiatalok voltak, ami látszik abból is, hogy mennyire nem hasonlítanak a mostani kinézetükhez. Például még mindig gyászoljuk a tüsihaj piercing Hemmot, miközben odavagyunk a hosszúhaj menő nadrág és ing Lukért is. Meg Calum! Olyan mint régen, de tökre mások a vonásai. Mikey meg nem változtatja hetente a hajszínét! Milyen világot élünk- hadarta, mire szórakozottan elmosolyodtam.

-És innentől kezdve, a kinézetem senkit nem érdekel- emlékeztettem, hogy marhára nem ez volt a téma.

-Lényegtelen, még hátravan Ashton bandanája- legyintett.

-Mi van vele?- grimaszoltam értetlenül.

-Pont ez az! Semmi! Már nem hordja- rázta a fejét csalódottan.

-Egészségére- röhögtem.

-Szemét- jött rá, hogy éppen kinevetem.

-Zakkant- röhögtem tovább, majd átkarolva a legjobb barátnőmet, tovább ácsorogtunk.

Az egyre hosszabb sorokat pásztázva, hirtelen arra lettem figyelmes, hogy beengedik a VIP jegyes embereket.

-Húzzunk előre- ugrált izgatottan Kia.

-Most komolyan azért álltunk itt két órát, hogy utána előreengedjenek?-forgolódtam értetlenül.

-Bele kellett rázódnod a fesztivál feelingbe- húzott maga után, majd felmutatva a karszalagjainkat, beléptünk a bazinagy területre.

Szép hely volt. Tágas, jól voltak helyezve a tárgyak, ezért semmi sem volt zavaró. A lámpások, esernyők és miegyebek, amik a fákról lógtak, feldobták az egész helyet, a járdán meg nyilakkal lehetett követni az utat. Megértem, hogy miért tetszett a fellépőknek ez a hely, de azért mi is szépen berendeztük a mi helyünket, kikérem magamnak!

-Kit perelsz be?- vihogott Kia.

-Mi van?- röhögtem értetlenül.

-Úgy nézel, mint amikor hosszan koncentrálsz és mindenki kiborít- mutatott az arcomra.

-Nem, egyszerűen felmértem a terepet- vontam meg a vállam.

-De mindezt nagyon mérgesen- röhögött.

-Most mit csináljak, ha kajak menő a hely?- tártam szét a karomat idegesen.

-Nem tudom, de per pillanat nem is érdekel, mert azon a színpadon fog nemsokára állni a 5sos- mutatott a legnagyobb koncerthelyszín felé.