Chloe és George [HP ff] /BEFEJEZETT/

61. rész

November 7; Szombat:

Reggel arra keltem, hogy valaki konkrétan szétszedi az ajtót. Ököllel üti, és úgy dörömböl. Kinyitottam a szememet, és magamban átkoztam az illetőt. Megfogtam a telefonomat és megnéztem mennyi az idő (11 óra). De mivel hétvége van, nem akartam korán kelni, még simán aludtam volna.

-Nyugi van, még szétszeded az ajtót. Megyek már! -mondtam az illetőnek, aki elég türelmetlen volt.

-Ki ez? -fordult felém Ginny álmosan.

-Nem tudom, de megfogom ölni. -ásítottam egy nagyot.

Biztos, hogy valamelyik fiú.

Kinyitottam az ajtót, és George-ot pillantottam meg, ahogy várakozva áll az ajtó előtt.

-Valami gond van? Nem lehetett volna halkabban? -kérdeztem. -Majdnem betörted az ajtót!! -néztem rá.

-Most keltél? -nézett rám, és végig nézett a szettemen. Ami pizsoma volt. Mosolyra húzódott a szája.

-Igen. És nem keltem volna, ha egy őrült nem szedi szét az ajtót. -mondtam.

Csak felnevetett.

-Le kell, hogy jöjjetek. -mondta.

-Miért?

-Mert elvileg a tanároknak van valami mondanivalójuk.

-Ha ez valami vicc......... -néztem rá fenyegetően.

-Nem. Tényleg így van. -nevetett fel.

Ezzel sokat segít, hogy felnevet. Majd így hamarabb elhiszem.

-Oké, negyed óra és lent leszünk. -mondtam.

-Rendben. -mondta. -Amúgy jó reggelt! -hajolt oda hozzám és megcsókolt, átöleltem a nyakát és közelebb léptem hozzá, ő megfogta a derekamat és még közelebb húzott magához. Elmosolyodtam.

Mikor elhajoltam tőle, mélyen a szemembe nézett.

-Menj, öltözz fel. -mondta, majd elhúzódott tőlem.

-Máris. -sóhajtottam egy nagyot.

Felnevetett, majd elment.

Visszamentem a szobába.

-Ki volt az az őrült? -kérdezte Ginny, közben felült az ágyra.

-A bátyád. -mondtam.

-Melyik? -nézett rám kérdőn.

-George.

-Ki gondolta volna. Csak az ikrek ilyen kököttek, hogy így keltenek fel.

Felnevettem.

-Azt mondta, hogy öltözzünk fel, mert a tanárok szeretnének mondani valami. -mondtam.

-Oké, mindjárt. -dölt vissza az ágyba Ginny.

-Hermione? -néztem rá kérdőn.

-Én már fent vagyok. -mondta Hermione.

-Oké. Akkor megyek és stoppolom a fürdőszobát. -mondtam.

Bementem a fürdőbe, felöltöztem, megfésülködtem és fogat mostam.

Mikor kijöttem láttam, hogy a lányok is készülődnek: választanak maguknak ruhát, meg ilyenek.

Mikor készen lettünk, lementünk a nagyterembe, mivel már a fiúk itt voltak, így odamentünk hozzájuk és leültünk melléjük. Én George mellé ültem.

-Ugye tudod, hogy a ma reggeliért még megfoglak ölni? -suttogtam a fülébe.

-Sejtettem. -mondta, majd felnevetett.

Végignéztem, hogy ki ül már az asztalnál. Emmát is itt találtam. És ahogy láttam, gyilkolni tudott volna a szemével. Láttam, hogy forr a düh benne. De amint ránéztem, felvette legbájosabb mosolyát és intett egyet nekem. Mivel nem akartam pofátlan lenni, így én is mosolyogtam és intettem neki. A másik akit ki nem állhatok......Lavender........ ő is ott ült Emma mellett. Szerintem ők együtt tervezik, hogy hogy szedjenek szét minket George-al. Tényleg..... nem is mondtam, de ők egy szobába kerültek. Az ő szobájuk is 3 személyes mint a miénk, és abban a szobában van Lavender meg még egy csaj, és most csatlakozott hozzájuk Emma is. Esti programjuk: „Hogyan tegyük tönkre George és Chloe kapcsolatát megbeszélés”. Ebben 100%-ig biztos vagyok.

Megint elkalandoztak a gondolataim, csak akkor vettem észre amikor George nevetve meglökte az oldalamat, majd átkarolta a derekamat. Én a vállára hajtottam a fejemet. Na most van az a pillanat amikor nem akarom Emma fejét látni....

Ajtó csapódást hallottunk, mindenki a zaj felé fordult. Megérkeztek a tanárok. Szokásosan helyet foglaltak, kivéve Dumbledore, ő mindig áll amikor bejelent valamit. De most vajon mit akar?

-Jó reggelt gyerekek! -köszönt. -Sajnálom, hogy zavarok a szombat reggeleteket, de egy fontos bejelenteni valónk van. Amint látjátok a Mágiaügyi Miniszter is eljött. Ő fog nektek bejelenteni valamit. Cornelius, kérlek, elmondanád?!

-Persze Albus. -mondta Cornelius. -Szóval gyerekek, mint tudjátok minden 5-dik évben megszokták rendezni a Trimágus Tusát. Ez ebben az évben is meg fog történni. A Mágiaügyi Minisztérium úgy döntött megrendezi a Trimágus Tusát.

Egyből mindenki újjongani kezdett, az ikrek szinte kicsattantak a boldogságtól.

-Azonban........szigorítottunk a szabályon. -folytatta a miniszter. -17 éven aluli diákok nem vehetnek részt a Trimágus Tusán, ezzel védve az épségeteket.

Erre a mondatra mindenki elkezdett kiabálni:

-Ez nem igazságos!

-Ez baromság!

-Eddig nem így volt!

-Vegyék vissza ezt a marhaságot!

Mellettem is veszekedtek a fiúk.

-Ez hülyesééééég!!!! -ordították mellettem az ikrek.

Én csak kérdőn néztem rájuk, hiszen ők már elmúltak 17 évesek, már 18-ak.

-Fiúk! -néztem rájuk. -Ti már elmúltatok 17 évesek, mit kiabáltok?

-Nem baj. -mondta Fred. -Ez akkor is hülyeség!!

George-ra néztem.

-Ugye nem akarsz menni? -kérdeztem.

Már éppen válaszra nyitotta a száját, de mivel ismerem, tudom, hogy menni akar, úgyhogy közbe szóltam.

-Biztos, hogy nem mész! Nem engedem!! Bármi bajod eshet! -mondtam, közben esőzés "nem"-et intettem a fejemmel.

-Én mondtam, hogy mindig ilyen lesz az asszony. -nevetett fel Ron.

Mivel mellette volt Hermione, így Ron fején csattant egy pofon.
Láttam Ron kérdő fejét, közben kezét a fájó pontra tette.

-Rendben, ha te nem akarod, akkor nem megyek! -mondta, majd mélyen bele nézett a szemembe, és elmosolyodott. Remélem, hogy így lesz.

Visszamosolyogtam én is.