Chloe és George [HP ff] /BEFEJEZETT/

36. rész

Akkor futottunk össze a fiúkkal.

-Itt vannak már? -kérdeztem.

-Nem. -mondta Harry.

-Viszont Dumbledore már örülne ha mindenki lent lenne. -mondta Fred.

Ekkor hallottunk valami hangosat a suli melletti folyóból. Mikor kinéztünk az ablakon, láttuk, hogy valaki vagy valakik nagy hajóval érkeznek.

-Megjöttek! -csapott a tenyerébe Dumbledore.

-Szép belépő, biztos le vett pár lányt a lábáról. -mondtam.

A lányok felnevettek, a fiúk csak néztek, ők nem tartották viccesnek, pedig szerintem igenis az volt.

Mindenki leült az asztalokhoz, majd amikor bejöttek a vendégek megnézhettük a gyönyörű belépőjüket, majd oda mentek Dumbledore-hoz. Pár lány elájult a belépőtől, persze nem szó szerint, de én őszintén nem tudom, hogy miért.

Dumbledore és Igor kezet fogtak, majd megölelték egymást.

-Szóval gyerekek, ő itt Igor Karkarov egy régi jó cimborám. -mondta Dumbledore. -Igaz Igor?

-Így igaz Albus, elég régi cimbora. -nevetett fel Igor.

-Ő az a halálfaló, nem? -ordibált be valaki a Hugrabuggos asztalnál.

-Mi van, egy halálfaló van a suliban? -kérdezte Ginny.

-De azokat nem kényszerítették, hogy mondják le ezt a halálfaló címet vagy mi? Ha már Voldemort meghalt. -kérdeztem. (Írói.megj: tudom, hogy őket igazából az Azkaban-ba küldték, csak kicsit át akartam írni)

-Akkor honnan veszi ezt a baromságot az a srác? -kérdezte Ron.

-Fogalmam sincs. -mondtam.

-Bocsáss meg Igor! -fordult bocsánatkérően Dumbledore Igorhoz.

-Semmi gond Albus! -mondta Igor. -Nem már nem vagyok az, hogy választ adjak a kérdésedre. Régen az voltam, de így, hogy Voldemort már meghalt mindenkinek le kellett mondania erről a címről. És, hogy már így beszélhetek róla, őszintén örülök, hogy így történt.

-Gyerekek, kedvesebbek legyetek már kérlek szépen titeket! -mondta McGalagony kicsit mérgesen.

Felemeltem a kezemet....

-Mit csinálsz? -kérdezte Hermione.

-Kérdezni akarok valamit.

-Igen Miss. Morgan? -kérdezte Dumbledore.

-Elnézést Dumbledore Professzor, csak azt szeretném kérdezni, hogy a diákok nem mehetnének el, hogy készülődjenek a bálra? -kérdeztem. -Mert addig csak másfél óra van még....

-De persze, menjetek csak....! -mondta.

Miközben kimentünk, hálásan nézett rám némelyik diák az előbbiért.

Mikor felértünk a szobánkba, tudtam, hogy nekem sok idő lesz készülődni, úgyhogy elkezdtem. Lezuhanyoztam, hajat mostam, megszárítottam, begöndörítettem, azután pedig megcsináltam a sminkemet. Mikor ezzel készen lettem, pont maradt negyed órám, hogy felöltözzek. Úgyhogy elkezdtem kapkodni, felvettem egy harisnyát, majd a ruhát és a cipőt is. Mikor ezzel is készen lettem, megnéztem hogy írt-e már George. Igen, írt.

George: Lent várlak!

Én: Mindjárt megyek, 2 perc. Remélem nem vársz régóta.

George: Nem, nemrég jöttem le.

Gyorsan meg fújtam magamra egy kis parfümöt amiből sok lett, megnéztem magamat a tukorben, megigazítottam a sminkemet, vettem egy mély levegőt és lementem. Mikor kiléptem az ajtón, ráeszméltem, hogy ha ma este nem történik meg a nagy BUMM akkor soha.

Miközben mentem le a lépcsőn azt figyeltem nehogy orra essek, mert nem lenne szép belépő. Mikor a nagyterem ajtaja előtt megálltam és félnéztem, megpillantottam George-ot. Eszméletlenül nézett ki, nem láttam még ennyire kiöltözve, de nagyon jól állt neki.

(Írói.megj: nézzétek el, hogy be van kötve a feje, de csak ilyen képet találtam amin ennyire ki van öltözve)

És a kezében........ a kezében egy csokor rózsa volt...... a kedvenc virágom.

-Gyönyörű vagy Chloe! -mondta, majd nekem könnybe is lábadt a szemem.

-Te is jól nézel ki! -mondtam neki, majd óvatosan letöröltem a könnyeket az arcomról, nehogy elmossam a sminkemet. -Ez nagyon gyönyörű! -néztem a kezében tartott csokorra.

Oda adta a csokrot.

-Köszönöm! -mondtam.

Majd lementünk a terembe. Az iskola felé már ott volt, de még mindig nem mindenki. Mikor megpillantottam a lányokat, George-al oda mentünk hozzájuk.

-Elképesztően nézel ki! -mondta Ginny.

-Nagyon gyönyörű vagy! -mondta Hermione.

-Köszönöm lányok! Ti is eszméletlenül nézték ki! De mindjárt megint könnyezni fogok és el fog mosódni a sminkem, és fél órát ezzel töltöttem el. -nevettem. -Amúgy jól nézték ki fiúk! -fordultam a többi fiú felé.

Amikor az ajtó irányába néztem, láttam, hogy Cedric jön be.... Choval. Nem is mondta, hogy vele szeretne majd eljönni. Pont egyszerre néztünk egymásra.

-Hát vele jöttél? -kérdeztem tátogva, és remélve, hogy letudja olvasni. Szerencsére letudta, mert jött is a válasz.

-Igen. -tátogta a választ, közben mosolygott.

-Miért nem mondtad, hogy vele jössz?

-Mert nem kérdezted.

-De attól mondhattad volna, én is elmondtam, hogy elhívott és igent mondtam.

-Bocsánat.

-Semmi baj, de legközelebb be titkolj el semmit!

-Oké.

-Most menj, nem zavarlak, hátha kisül valami jó!

-Hátha a tiedből is. -nevetett fel.

Elmosolyodtam majd intettem neki, és visszafordultam a többiekhez.