-Kivel kommunikáltál ennyire? -kérdezte George, majd átölelte a derekamat. Uramisten átölelte a derekamat..... Amikor éreztem a kezét magamon, a pillangók nagyon repkedtek a gyomromban, mintha ki akarnának szabadulni.
-Csak Cedriccel. -válaszoltam kicsit dadogva. „Miért dadogok? ”
-Ujuj valaki nehogy féltékeny legyen.... -nevetett Fred, megint George-ot szívatta.
-Neked mi bajod Fred? Cedric csak a barátom, sose tetszett, mindig is barátként tekintettem rá. -néztem rá értetlenül.
-Kérdezd meg George-ot. -mondta.
Kerdőn néztem George-ra.
-Hát.... amikor rosszban voltunk, én azt hittem, hogy neked Cedeic tetszik, és arra is gondoltam, hogy talán együtt lehettek.... -vallotta be.
-Tessék? -kérdeztem.
Fred csak felnevetett.
-Abban az időszakban valaki folyton nagyon féltékeny volt.. -mondta Fred.
-Oké, mostmár abba hagynád? -kérdezte kicsit mérgesen George.
Én nem mondtam semmit, boldogan vettem tudomásul, hogy akkor nem csak én voltam féltékeny.
A nagyterembe McGalagony lépett be.
-Álljatok be gyerekek párba, a vendégek nemsokára bejönnek ide! -adta ki az utasítást.
Mindenki így is tett, beálltunk párokba. Addig míg nem jöttek mindenki csak szembe állt a párjával, közben George próbált hülye fejeket vágni, hogy hangosan felröhögjek, sikerült is csak nem volt hangos nevetés.
-Ne csináld, mert rám fog szólni McGalagony! -csaptam meg a mellkasát.
Mikor bejöttek a vendégek a terembe, helyet foglaltak és elindult a zene.
George felemelte a kezét eb megfogtam, majd ő is a derekamat. Az első táncpróba jutott az eszembe. Ugyanolyan érzés volt. Lehunytam a szememet fél percre, és azt képzeltem el, hogy ezen a világon csak mi ketten vagyunk George-al.
Mikor végeztünk a tánccal, mindenki megtapsolt minket, mármint a tanárok és a vendégek is.
-Ez nagyon szép volt! -mondta Igor.
-Köszönjük! -mondta az összes diák egyszerre.
-Ki tanította meg ezt a gyönyörű táncot nektek? -kérdezte.
-Én voltam! -mondta McGalagony.
-Remek munka! -mondta, majd megint tapsolt.
Majd ezután romantikus zenék szóltak, amire lassúzni lehetett. Épp a lányokkal beszélgettünk, amikor oda jött hozzám George.
-Felkérhetem önt egy táncra, Miss. Morgan? -kérdezte mosolyogva, miközben a kezét nyújtotta nekem.
-Hát persze Mr. Weasley! -mondtam én is mosolyogva, majd megfogtam a kezét.
Oda mentünk ahol mások is táncoltak, nem sokkal később jöttek a lányok is, körbe néztem ki van még a táncparketten, és megpillantottam Fredet ahogy Angelinával táncolt.
Mikor vissza néztem George-ra csak mosolygott, feltartotta a kezét én pedig megfogtam, majd közelebb léptem hozzá, megfogta a derekamat, én pedig ráhajtottam a fejemet a mellkasára. És úgy lassúztunk. Nagyon jó érzés volt a karjai között lenni. Mikor félnéztem rá, megállt, megálltam és is és kerdőn néztem rá. Ő csak megfogta az egyik kezével a nyakamat, másik kezével pedig a derekamat, közelebb húzott magához és hosszasan megcsókolt. Az elején csak ott álltam úgy, aztán mikor észbe kaptam én is vissza csókoltam. Mikor el emelte a fejét mélyen a szemembe nézett és azt mondta:
-Szeretlek!
-Én is! -mondtam.
Majd újra hosszasan megcsókolt. Mikor elhajolt egy darabig csak egymás szemébe néztünk. Majd valaki oda jött hozzánk, elrontva ezt a gyönyörű pillanatot. Fred volt az....
-Elkérhetem egy táncra a sógornőmet? -kérdezte George-tól.
Én csak nevetve néztem rá, majd ezt mondtam:
-Reméljük egyszer az is leszek.
George csak rám nézett, majd Fred-hez fordult és bólintott egyet.
-Persze, de el ne vedd tőlem, nehéz volt megszerezni. -mondta nevetve.
Egy másik lassú számot tettek be, Fred is úgy csinált mint George, megfogta a kezemet majd a derekamat, én pedig a mellkasára hajtottam a fejemet.
-Látom jól alakulnak a dolgok.. -mondta.
-Úgy bizony!
-Tehát akkor már együtt vagytok? -kérdezte.
-Igen!
-Végre! Ideje volt már..!
Csak felnevettem majd tovább táncoltunk.
-És nálad, hogy mennek a dolgok? -kérdeztem.
-Lassan de biztosan! -válaszolta.
-És azt hogy kell érteni? -kérdeztem nevetve.
-Hát úgy, hogy lassan de biztosan.
-Akkor titkolozz csak. -nevettem fel.
BẠN ĐANG ĐỌC
Chloe és George [HP ff] /BEFEJEZETT/
Lãng mạn✨George Weasley ff✨ Chloe Morgan vagyok, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába járok 2 éve (Griffendéles). Félvér vagyok, anyukám boszorkány, apukám pedig mugli. A szüleim elváltak, anyukámmal egy mugli városában élünk (Budapest). Van...