Chloe és George [HP ff] /BEFEJEZETT/

25. rész

Mikor beültünk, láttuk, hogy nincsenek sokan, és ennek örültünk is mert általában tele szokott lenni.

-Hát ez durva volt ami jóslástanon történt......-mondtam.-Pedig azt hittem ez az egész egy nagy baromság, mert eddig sose mondott olyat ami igaz volt, vagy megtörtént........ eddig. -mondtam szomorúan.

-Hát igen.... -mondta Ginny.

-Szerintetek George is hallotta? -kérdeztem, remélve hogy NEM lesz a válasz.

-Biztos...., ha Fred hallotta, akkor George is. -mondta Hermione.

-Ők testvérek, ráadásul ikrek...., ha az egyik hall valamit, akkor átadja az infót a másiknak. -mondta Ginny.

-És vajon mit szólhatott hozzá? -kérdeztem.

-Háát szerintem neki is rosszul esett, ugyanis ez az egész szerintem megviselte őt is, ahogy téged is. -mondta Hermione.

-De még mindig várok a magyarázatra. -mondtam.

-Hát, szerintem idővel meg fogod kapni. -mondta Ginny.

Mikor az ajtó felé néztem, láttam, hogy jönnek a Mardekárosok. De most csak Pansy, Draco és Blaise jött.

-Jaj ne már, ezek mindig olyankor jönnek amikor mi is itt vagyunk.... -mondtam.

-Mi az? -kérdezte Hermione, majd az ajtó irányába nézett.

-Pansy és bandája.... -mondtam a szememet megforgatva, nem valami jó a kapcsolatom Pansyvel, na nem mintha a többivel jó lenne.

Leültek egy asztalhoz majd rendeltek.

Készültünk vissza menni a suliba, amikor Pansyék jöttek ki.

„Na ne mond, hogy pont véletlen akkor készültek menni ők is amikor mi”-gondoltam.

-Oh Morgan....! -szólt utánam.

-Mi az Parkinson? -kérdeztem tőle.

-Most már jobban van a kis szívecskéd? -kérdezte.

-Sokkal jobban mint a tiéd, hidd el! -mondtam, majd intettem a lányoknak és vissza mentünk a suliba.

Mikor beértünk találkoztunk Harryékkel.

-Hol voltatok lányok? -kérdezte Harry.

-A Három Seprűbe. -mondtam.

-És nekünk nem szóltatok? -kérdezte Ron.

-Legközelebb fogunk.. -mondta Hermione.

Este 8-kor lezuhanyoztam, majd az ágyba feküdtem, mielőtt lefeküdtem volna aludni, megnéztem, hogy ki írt. Láttam, hogy Flóra írt.

Flóra: Na halii! Mizu?

Én: Halii! Fáradt vagyok, elég hosszú és fárasztó napom volt. Veled mizu?

Flóra: Velem semmi, na de mesélj, mi volt ma?

Én: Áhh hagyjuk! Túl hosszú.

Ezután a rövid beszélgetés után Flóra hívott telefonon, 1 órát beszéltünk, elmondtam, hogy mi történt velem ma a suliba, és ő is elmesélte.

Fél 10-kor lefeküdtem aludni, mert már nagyon álmos voltam. A lányok akkor már aludtak.