Halálig kísérő angyal, az idős otthonokban dolgozó ápoló.
Idősíkok és emlékképek elmosódása, összekeveredése nagyon tavaró.
Minden biztos talaj eltűnik. Idegen környzet... Fel nem ismert helyek, személyek. Eseményekre avaló hibás visszaemlékezés.
Egy 2019-es film, a címe a fejezet címe is egyben. Eléggé összezavart, mivel a demenciás idős ember szemszögéből látható az életének ezen szakasza.
~•~
Nos, egy éve kb, hogy kitettem a macsak szűrét... Akarom írni: hogy publikáltam az Életem mozaikját. Ezért is kissé nosztalgikus hangulatba kerültem...
Köszi, hogy olvasol! ;)
~•~
*Reggel leülök egy kettes hely folyosó oldali székére a villamoson, a táskámat az ablak melletti székre téve*
*Idős hölgy megközelít, mivel a maradék két hely, ami van a járművön nem szimpatikus neki. Az egyik a részeg ember miatt, ő a világát se tudja, de azért mondja a magáét. Semmi különös, tök természetes reggel fél hétkor ilyen embert látni. Biztos jó volt neki az este, csak az asszony elzavarta. A másik pedig egy négyes hely egyetlen széke, ahol egy anyuka folyton fegyelmezi rakoncátlan gyermekét, másikra meg rá se hederít.*
*Fülhallgatómból elég hangosan szól a zene, az ablakon keresztül pedig a Duna és Budapest gyönyörűen piszkos látképe tárul elém.*
*Az előbb említett idős hölgy mellém állva megkérdezi, hogy szabad-e az a hely, és rámutat a táskám által elfoglalt ülésre.*
*Elveszem a táskám, hogy beljebb húzódjak.*
*Idős hölgy meg sem várva a külső hely felszabadulását átpréseli magát előttem és lehuppan az ablak melletti ülésre. Egy nagy sóhajtással egyben egy ,, köszönöm"-öt suttogva.*
✨Valós események alapján összekeverve✨