13.《Pillangóhatás》

85 3 0
                                    

(pillangóhatás jelentése: Káoszelmélet)

Az éjjeli lámpa erős fénye térített magamhoz a kábulatból. –Csak rosszat álmodtál. - Óvatosan közelített felém, majd meg akarta érinteni az arcomat de én nem engedtem az utolsó pillanatban fel pattantam az ágyról, és a fürdőszobába siettem. Erősen becsaptam az ajtót magam mögött, amit azonnal bezártam. Halottam, ahogy jött utánam –Jézusom, Johnny –aggódott. - megállt az ajtó előtt.– kérlek, nyisd ki. –leültem a kád szélére és igyekeztem feldolgozni az álmot. Nem voltam egy vallásos alkat tehát nem hittem a sorsban, abban hittem, amit láttam, vagy éreztem. Bárki, aki eddig velem kapcsolatba lépett bajba került, átfordult az élete olyan voltam, mint egy fekete lyuk, ami magával szippant mindenkit. Jeff is csak segíteni próbált rajtam de nem hagytam magammal rántottam, de még időben kiszállt jobb volt neki így. Dick volt az egyetlen, akit nem rántottam magammal mivel ö nem akarta megváltoztatni az életemet, csak elfogadta a dolgokat, ahogyan voltak. Ez az álom rá ébresztett arra, hogy itt meg kell álljak Krist, nem húzhatom a mélybe ö sokkal több ennél.

–Kérlek, beszéljük meg, azt hallottam, hogy az, jót tesz, ha kibeszéli magából az ember a rossz álmot. –Hihetetlen kedvesség lakozott a lelkében még most is miattam aggódott pedig ö volt veszélyben. Rá pillantottam a kezemre, ami ismét remegett. –Mekkora egy pancser vagyok semmi más csak egy rohadt drogos, aki nem érdemelt kegyelmet főleg nem jóságot. A remegés felerősödött tennem kellet valamit, hogy elmúljon. Hirtelen bevillant, hogy a fürdőszobában is volt néhány pirula a fiókban. Nagy erővel kerestem őket, ahogy meg találtam azonnal a számba tömtem, mint valami kiéhezett vadállat. Mivel nem volt alkohol a közelben így kénytelen voltam szájvízzel rá segíteni,mivel az tartalmazott némi alkoholt segített hogy,minél hamarabb ki fejtse hatását. Türelmetlenül vártam és vártam, doboltam a lábammal miközben a kád szélén ültem. –Jól vagy? –hirtelen rá pillantottam az ajtóra. –Még mindig itt volt az ajtó túl oldalán és várt, akár csak én. – menj el. – szóltam határozottan. –Tudom, hogy nem az álom miatt vagy ilyen ez több annál. –hosszan behunytam a szemem idegesített, hogy igaza volt. –Menj el. –megemeltem a hangom. –Rendben akkor most én elmegyek de, csak hogy, tud nem leszek messze tőled megtalálsz a szobámban. –egy rövidet felsóhajtottam szinte megkönnyebbültem. Miután hosszú percekig hallgattam a csendet kinyitottam az ajtót körül, néztem és meg bizonyosodtam, arról hogy, tényleg elment. Gyors léptekkel elértem a mini-bárhoz, ahhoz,hogy befejezhessem a rituálét kivettem egy félig teli üveg Jack-et és vedelni kezdtem mint aki a sivatagból tért vissza és rohadtul szomjazott.

- –Ez igazán példa mutató –szólalt meg a sötétből egy hang, majd kilépett a fénybe, ami a fürdő ajtón keresztül szűrődött be. Nagy szemekkel néztem rá miközben az üveget közel tartottam a számhoz. Úgy éreztem magam, mint egy ragadozó, aki a zsákmányát falja és közben meg zavarják, meredten bámultam rá. –Azt hiszed teljesen hülye vagyok. –folytatta a kísérletet, hátha sikerül megtörnie. Ismertem ezt a tekintettet volt már pár ember, aki próbálta de fel adta. Ezzel az énemmel még nem volt szerencséje találkoznia jobban mondva szerencsétlensége. –Gondolod, hogy ide jössz az egyetemista kis életeddel meg a laptopoddal és le írod a tündérmesédet és akkor ettől jobb lesz mindenkinek –közben mutogattam az üveggel a kezemben. Tudtam, hogy megbántottam, de nem érdekelt elérte a zsibbadás a tarkómat és innentől kezdve nem volt felelősség rajtam a bűneim meg vártak. –Hihetetlen vagy. –Tudom- meg emeltem az üveget majd ismét belekortyoltam. –Csak azt ne mond, hogy te, meg elégedet vagy. –fel nevettem. – menj vissza a játszóteredre. –tettem felé egy lépést, amitől hátrált. Láttam a szemében, ahogy küszködött magával a gyengeség és a büszkeség csúf játéka.

–Ez csak egy rohadt illúzió amiben, élünk kislány, Johnny Walsh vagyok egy elcseszett drogos alkoholista balek. -Beszívta az alsó ajkát és közben eleredt a könnye, amitől egy pillanatra elgyengültem legszívesebben a karjaimba vettem volna és megnyugtattam, volna. De erősebb volt a mocskos énem így inkább hosszan bele ittam a whiskeybe mi közben öt néztem.

A remény útja ✔BefejezettWhere stories live. Discover now