Team Infinity | MARVEL ff. |

- 8 -

- Sziasztok - köszöntem nekik illedelmesen. Két lány és két fiú várakozott itt. A lányok közül az egyik alacsony, vörös hajú, barátságos tekintetű, míg a másik magas, szőke hajú, komor tekintetű 20 év körüli volt. A fiúk mindketten helyesek voltak, egyikük alacsonyabb és fiatalosabb volt, mint idősebb izmos társa.

- Te vagy az új lány - jött oda hozzám a vörös hajú kiscsaj.
- Úgy néz ki - feleltem vonakodva.
- A nevem Esme Martínez - nyújtotta a kezét, én megráztam azt.
- Esmeralda Martínez - közeledett a fiatalabb fiú, hangja pajkos volt.
- Fogd be, pöcsi - szólt rá Esme.
- Tesók vagytok? - szűrtem le az előbbi diskurzusból.
- Ikrek - forgatta a szemét Esme.
- De még milyenek - tette Esme vállára a kezét a tesója - Adam vagyok - mutatkozott be.
- Én Lia - mutattam magamra - Lia Johnson - helyesbítettem. Ekkor odalépett mellénk a másik srác, s mélyen a szememet pásztázta. Én is kölcsönösen belefurakodtam barna íriszeibe.
- Cornelia? - kérdezett kíváncsian a névtelen.
- Csak Lia - ingattam a fejem.
- Szép név - biccentett.
- Átlagos - vontam meg a vállam mosolyogva - De köszi - tettem hozzá.
- Ryan Hamilton - nyújtotta a kezét.
- Örvendek - ráztam meg.
Volt valami ebben a fiúban. Könyörtelenül elegáns volt és helyes. Első benyomás alapján udvarias és művelt. Vagy ez csak álca? De elhesegettem a róla szövődött gondolataimat, majd vidáman az ikrekre pillantottam.
- Szóval ti spanyolok vagytok?
- Honnan tudod? - húzódott fel Adam szemöldöke.
- A nevünkből, te észkombájn - bökte meg a nővére.
- És az akcentusból - tettem hozzá - Ami nagyon cuki!
- Köszi? - röhögött fel kínosan Esme.

Az ikrek lökdösni kezdték egymást, így közöttük megpillantottam a társaságunk kakukktojását.

- És ő? - mutattam alig észrevehetően a szőke lány felé.
- Ő.. - kereste Esme a szavakat - Elég magának való.
Összeráncoltam a homlokom.
- "Híres youtuber" - mutatott idézőjeleket Adam, hangja gúnyos volt.
- De csak Észtországban - suttogta Esme.
- Ő észt? - lepődtem meg, mire az előttem állók hevesen bólogattak.

Hirtelen felindulásból fogtam magam, és elindultam a különc lány felé, aki egy asztalon ülve meredt a telefonjának kijelzőjére és nagyon koncentrálva mustrált benne valamit.

- Szia - köszöntem neki - Lia vagyok - nyújtottam a kezem felé, mire ő -mintha szívességet tenne- rám nézett, majd legnagyobb meglepetésemre és csalódottságomra a következőt mondta:
- Nem érdekel - hangja merev volt.
- Öhm.. - erre nem tudtam mit mondani - És.. te tudod miért vagyunk itt? - próbáltam csevegni.
- Honnan tudnám? - háborodott fel. Mintha azt kérdeztem volna tőle, hogy szűz e még.
- Oké, akkor játszd ezt a megsértődött 14 éves kislányt, aki mindent leszar maga körül és csak a neten lóg állandóan. De ha meggondolod magad, mi itt leszünk - szitkozódtam, majd ott hagytam.

- Ezt jól megmondtad neki - csapott a tenyerembe Adam.
- Csak nem értem a viselkedését - csóváltam a fejem szomorúan.
- Hát, mit vártál egy fél millió feliratkozóval rendelkező lánytól? - tette fel a költői kérdést Esme.
- Fél millió? - kerekedett el a szemem.
- Aha, nézd - mutatta felém mobilját Adam, amin megjelent az emlegetett csatorna:

Liz's Beauty Channel
Feliratkozók: 512.372
Megtekintés: 13.442.381

Zömében tele volt smink és haul videókkal, itt ott megjelent néhány kihívásos videó, elsőként a már ódivatú Ice Bucket Challenge három millió megtekintéssel.

- Nem semmi - nyűgöződtem le.
- Jah, elismerésre méltó - szólalt meg Ryan, aki eddig a csendes megfigyelő szerepét játszotta. Meglepett a beszédstílusa. Kifinomult és okos. Öltözékéből is látszik, hogy nem valami putriból jött.

- Egyébként tudja valamelyikőtök, hogy miért vagyunk itt? - kérdeztem, de csak fejrázásokat és nemleges hümmögéseket kaptam válaszul.
- Tök jó, hogy mind ilyen tájékozottak vagyunk - sóhajtottam, majd hirtelen beugrott egy kérdés - Nektek is vannak álmaitok?
- Persze, pucér csajokról - vidult fel Adam.
- Hülye - paskolta meg Esme tesója fejét.
- Aú! - jajdult fel a fiú.
- Visszatérő álmokra gondolsz? - tért vissza az előzőre Ryan.
- Inkább folytonos álmokra. Mint egy sorozat, ott folytatódik, ahol befejeződött - mondtam.
- Mostanában mindig valami csatáról álmodok - komolyodott el Esme - És egy vaskesztyűről, amiben zöld fény ragyog.
- Lila - javítottam ki.
- Zöld - győzködött.
- Nekem lila.
- Narancs - szólt Adam teli szájjal.
- Te honnan szedtél mogyorót? - förmedt rá testvére.
- A zsebemből - vont vállat.
- Fújj - fintorogtunk, mi lányok.
- Nekem vörös - tért vissza az eredeti témához Ryan, de mielőtt szólhattam volna az az ismerős barna fürtös fiatal nő jelent meg előttünk.

- Az igazgató késik, legyenek türelemmel - mondta bájos hangon.