The Divine Infection

Andrew

Megfeneklettem. A konvoj mellyel utaztam a lények martaléka lett. Elő kell hívnom a belső romlottságom, hogy túléljem. Mina.. ezért veszni fogsz....

Mire feleszméltem mindenki és minden halott volt körülöttem. A bennem élő fenevad..Ijesztő mégis szép. Megölök mindent mely utamba kerül. Egyedül végeztem vagy 20 lénnyel. Legyőzhetetlen vagyok.

Mikor feleszméltem egy nyers húsdarabot cincáltam. Nem tudom, hogy ez emberi, vagy sem, de a vére fekete... Imádom a keserű ízét.

Nem tudom hol vagyok, az országút mellett lépkedek. Istenem.... Miket tehettem? Mint ha élnék is meg nem is... A vér ízét érzem... Hasonló Mináéhoz.... De mégsem ugyan az. Sokkal több ebben a romlottság.

Megint kiesett egy kis idő. Nem tudom merre tartok, de követnek.

Megint. Hol a búbánatos faszomban vagyok?! Valaki öljön meg!

A gyűlöletem elhatalmasodik.. Nem tudom többé kontrollálni..

Mina!

Kérlek, bocsájts meg!

Mire magamhoz tértem újra a konvojnál voltam. El kellett mennem egy kis időre. A dögök vérének szaga kordában tart. Ha azt érzem, önmagam lehetek. Meg kell ölnöm mindet, mely az utamba kerül!

A konvoj eltűnt! A szag után kell mennem. Istenem, csak az enyéimet ne bántsam! Annyira marcangol ez az egész... Nem tudom, hogy mikor vagyok önmagam.

Már eltelt 3 óra. Önmagam vagyok. A haragom elmúlt. Mindenki magának választja történetét. Mögöttem több száz erdei Lény teteme. De önmagam vagyok. Mégis mi történik velem?

Rájöttem.... A reménytelenség, és a bosszúvágy hozza belőlem elő azt a személyt, aki mindent felszámol, ami az útjában áll. Most a késztetés erősebb. Elmebeteg vagyok?!

Hmm... Egy óriás fekszik mögöttem. Akármi is ez az állapot... Lehet, hogy jobb mint én magam? Lehet én vagyok az, aki kordában tartja az igazi erőt? Amíg nem látok magam mögött egy emberi holttestet ez az állapot marad.

Egy széken tértem magamhoz. Az előttem álló ismeretlen orrában egy szövet darab van... Én tettem? Hülye kérdés.. akkor nem lennék megkötözve. Akkor ideje maradnom, aki vagyok.

Tényleg ismerte Minát... Én nem akarok vele végezni.. Ő egy csoda. Az áldás nem feltétlen az ő műve... Lehet mindvégig bennem volt. A sok elesett barát... Ők okozták ezt a mentális állapotomat?

Már egy napja önmagam vagyok. Éppen Joshal beszélek. Scottal és Viktorral utazom. Viktor régi arcok közé tartozik. Megbízom benne. De nem tudhatják, hogy ezt az egészet mi okozza.

Egy öregember szétvert egy kibaszott sétapálcával. Felpörögtem, de gyorsabb volt nálam.. Alkotó?

Nos.. igen... Számomra értéktelen infókat közölt....

Alkotók, felsőbb hatalom, a pók, a háború hírnöke...

Mire észbe kaptam éppen Evelynt kerestük. Scott szemében észrevettem azt, hogy tudja nem vagyok magamnál helyenként. Mégsem öl meg. Mi a fene?!

Egy ember elfogad minket. Tudja azt, hogy nem vagyok önmagam sokszor. A tolerancia nem halt ki... Van értelme élnem.

Evelynt nem találtuk. De egy sárkány beszorított minket egy régi épületbe. Meg fogom találni a megoldást.

Megvan! Scott beszámolt arról, hogy én vittem át őket a sárkányiszony ellenére a téren! Nem hat rám, ha nem önmagam vagyok! Megölhetem! Megmenthetek mindenkit!

Andrew észveszejtő tempóval vágta át a sárkányfattyakon, nyomorultakon, pusztítókon önmagát.

De fent nem csak a sárkány várta. Hanem maga Clark.

-Megadhatom neked a bosszúdat. Jelentette ki hatalmas vigyorral a száján.

Erre én rohamot indítottam. Gyors volt, de nem gyorsabb a kettőnk összjátékánál. A tökéletes harmónia. A két személyiségem szimfóniája. Egyként küzdöttünk egy hatalmas ellenfél ellen.

Majd elsötétült minden... Most itt vagyok. Egyedül Rebel Station kapujánál. Scott és Viktor nem tudom hol van.

A házam neve.. " Magánylak"

Fél év telt el... Eltűnt... Felszabadultam... Ez az érzés felemelő!

Boldogan sétálgatok. Az emberek nem vetnek meg!

Scott....

- Biztos, hogy az új jövevényünk biztonságos? Kérdezte Abraham furcsállóan

- Itt van nálam a naplója önmaga és alternatív személyiségként Abraham. Mosolyodott el Scott, majd felnyitva odaadta Abrahamnak.

Mindvégig az embereket védte Andrew. A tudtán kívül is több ember életét megmentette. A gyűlölet egyik személyiségén sem fogott. Mind két fele megbékélt, majd egy akarattá fejlődött ki.

Ő már mások érdekeit tartotta szem előtt. Nem a sajátját. Habár rögös volt ez a két hónap mire haza értek, minden egyes kitérőt, megpróbáltatást megért. Egy emberen segített Scott. Habár ő ezt nem tudta, de több száz ember életét mentette meg Andrew.

- Hát legyen. Jelentette ki Abraham, majd visszament szobájába.

Scott meglátogatta Andrewet. Majd a következő beszélgetés történt meg:

- Ugye tudod, hogy egy embert sem öltél meg? Kérdezte Scott mosolyogva.

- Többel végeztem, mint amiről tudok. Jegyezte meg Andrew szemét lesütve.

Scott a kezébe nyomta az "Alternatív" személyiségének naplóját.

- Scott várj! ordította Scott után.

Scott megállt, és visszanézett.

Majd elbeszélgettek. Andrew egyik személyisége sem vallotta a " Milliók egyért" elvet... Mindössze az önvédelmi reflexe volt az, amely elnyomta az alap személyiségét. De akkor is az embereket mentette, amikor nem tudott magáról.

Andrew boldogan tért haza este.

Scott egy másik történet. Evelynről semmi hír. Már egy fél év eltelt körülbelül...

De Andrew... Ő volt a tékozló fiú... Célok nélkül nem volt önmaga. Célt adott neki. A lakók védelmét. Önmaga maradt.

"Senki nem születik szörnynek, de egy embert lehet szörnyé nevelni"