The Divine Infection

A tanács

Clark belépett az ajtón, ahol a tárgyalások folytak. Ott volt Abraham, és a pikkelyes öreg is.

- Többiek? Tette fel ridegen a kérdést.

- Hát a mélységiek nemigen tudnak kijönni a partra... A sarkiak hamarosan érkeznek. Jelentette ki Abraham.

- Megbeszéltük Abraham, hogy nem avatkozunk bele egymás dolgaiba, erre te telibe basztad a terveimet. Idegeskedett Clark.

- Azt is megbeszéltük, hogy mindenki választhat magának térfelet. Nincs szabályzatba kötve, hogy nem tehettem meg. Mosolygott vissza Abraham

-Emberek... Érzitek? Nézett ki az ablakon az öreg.

- Esik a hőmérséklet. Jelentette ki Clark.

- Erősebb a jelenléte Danielnek mint eddig... lepődött meg Abraham

A víz lassan jéggé fagyott a közeli tavon, melyen átkelt Daniel. A növények elrohadtak.

Clark félelmet érzett. Pedig ezt pont kiütötte a saját fertőzésében. Abraham zihálni kezdett az egyre alacsonyabb hőmérséklet miatt. Az öreg csak elővette pipáját, és nézte tovább a jelenetet az ablakból. A zár befagyott. Hangos anyázás hallatszott az ajtó elől, majd berúgta azt.

- Bocs... Nálunk nincsenek ajtók. lépett be hatalmas grimasszal az arcán Daniel.

- Többiek? tapasztalta meglepetten, hogy kevesen vannak.

- Kanada hamarosan érkezik. A mélységiek is elindultak... mondta az öreg

- Az kurva vicces lesz... fogta a fejét Clark

- Miért, nem szereted a mirelit halat? Mondta Daniel hatalmas mosollyal.

Abraham  a fejét fogta... ezek a barmok semmit nem változtak...

Eltelt pár óra, és Kanada vezetője is megérkezett. A mélységiekkel együtt. A tanács összeült.

- Várjunk, és a HXI követ? kérdezte Kanada.

- Ők már lassan 50 éve eltűntek. Jelentette ki Daniel.

- Alig 5 éve tart a fertőzés... forgatta a szemét Abraham

- Bocs, nálam kb évente jön fel a nap...

- Fél évente....

- Kussolj Abraham! ordított rá Daniel.

- Nos, egyikünk megszegte az egyezségünket.... kezdte mondandóját Clark.

- Hivatalosan nem... Vágott közbe Daniel. Az öreg kivált a földjéről, megjátszva a halálát. Tehát a sziget hivatalosan is fennhatóság nélkül maradt. Az, hogy beálltak Rebel-Station soraiba mindössze a szerencse. Megmondtuk, senkit nem kényszerítünk semmire. Nem mint te Clark...

A mélységiek bólogattak.

- Mégis nálam a legnagyobb a béke. Soha nem ölik meg egymást... a vadonélők meg nem az én művem. mentegetőzött Clark.

- Ha itt tartunk, te egy kollektív tudatot hoztál létre... Te vagy mindegyikük fejében... Mondta az öreg

- Nem feltétlen, mert a saját tudatok is megvan, mindössze nem hagyom, hogy kinyírják egymást. Rebel-Station az ellenségünk. 

Abraham az asztalra csapott.

- Hogy mersz így beszélni az egyetlen emberlakta településről?!

- Hogy miről beszélsz?! kiáltott rá Kanada.

- Ugyan! Inkább vagytok ti szörnyek mint emberek! kiáltott Daniel Kanadára.