Marvel {Egypercesek} • 2018 - 2020 •

~Loki x Reader~

Szavak:711. Kicsit ki jöttem a gyakorlatból. Helyesírási hibák miatt bocsánat. {A Fekete párduc nem halad valami jól, lehet a mai nap folyamán nem lesz kész}

Éppen hazafelé sietel a közelgő vihar elől, ami mindjárt mindenkit elsöpőr az útcáról. Kabáttodban még jobban össze húzod magad a hideg szél fuvallatól. Már látod a házad, így gyorsabban szeded a lábad. A ház elé érve már nyitnád az ajtót, de az fura okok miatt nyitva találod.
-Pedig bezártam.-jegyzed meg magadnak. Lassan lépsz be a meleg házba. Kicsit meg borzongsz, de nem zavar, mert melegben vagy. Leveszed a cipőd és a kabátod majd lassan mész beljebb. Elsőnek a konyhába, ahol senki sincs majd a nappaliba. Ott sincs senki. A fal mellett sétálsz el, ami mögött ki kukucskálsz a folyosóra, de ott sincs senki. Mikor vissza fordulsz hirtelen befogják a szád és egy tőrt nyomnak a nyakadhoz. Ezerrel ver a szíved, de amint megpillantod ki az már csak a dűh miatt ver ilyen gyorsan. Elveszi a kezét azután ellököd magadtól.
-A frászt hoztad rám! Többé haza se jövök.-mondod mérgesen és a konyhába mész.
-Képzeld csak el. Csak az enyém lenne ez a ház. Semmi hiszti és női gondok, na meg semmilyen ember. Ez csak egy álom.-sóhajt fel szív fájdalmasan Loki.
-Ez az én házam. Simán kidobhatnállak most, ebben a pillanatban is.-mondod miközben egy pohár vizet fogyasztasz.
-De nem tennéd. Színt hozok az életedbe már azzal, hogy egy herceggel lakhatsz együtt.-dobja le magát a székre.
-Színt? Az én életem dög unalmas. Mikor megjelentél  még keserves is lett.-mondod miközben a mosogatóba rakod a poharat.
-Ezek szerint jól végzem a dolgom.-mosolyodik el, mire csak megforgatod a szemed.
-A dolgod az lenne ha már itt laksz, hogy néha takaríts és segíts nekem.-teszed az egyik kezed csípőre és úgy nézzel rá. Loki felháborodva nézz vissza rád.
-Szerinted szolga vagyok? Loki vagyok Asgardból. Egy is..
-Igen. Igen.-legyinted le.-Egy isten, egy trón örökös, én pedig fogjam be a szám. Értettem Hercegem!-kiabálod neki, mert már elindultál a szobába.
-Nem hagyhatsz csak, így itt!-kiabál neked a konyhából, mire csak vissza kiabálsz.
-Azt csinálok amit akarok!-kiabálod vissza majd bemész a szobába. Bekapcsolod a lap toppod és leülsz elé majd megnézzed mit is kell tanulnod.
-Felsőbb rendű vagyok, te meg csak úgy ott hagysz?-jön be a szobába Loki és levágodik melléd.
-Khm..-fordult felé.-Ez az én házam. Itt nem számít, hogy felsőbb rendű vagy, mert itt én vagyok az Uralkodó. Vedd úgy, hogy az én királyságomban vagy. Szóval...ha megbocsájtasz tanulnék.-fordulsz vissza a gép felé.
-Tényleg dög unalmas az életed.-rázza meg a fejét. 
-Thor vidd haza az öcséd.-sóhajtod a plafonnak. Ekkor egy mennydörgés hallatszott majd elment az áram. Mivel még nem sötétedett be, így láttad Loki arcát, aki mintha egy pillantra megrémült volna. Elnevetted magad, mire mérgesen nézett rád.
-Szegény Loki. Csak nem megrémültél?-nevetsz tovább.
-Fogd be halandó!-szól rád mérgesen.
-Úgy látszik nem kellesz oda haza viszont az áram, igazán maradhatott volna Thor!-kiabálod a plafonnak.
Sóhajtva vágódsz le az ágyra hanyat és meredsz a semmibe.
-Meghaltál?-szólal meg egy kis idő múlva az istenség.
-Csak szeretnéd.-válaszolod.
-Nem tévedsz.-mondja és melléd fekszik.
-Nyugi csak 60 évet kell várnod vagy annyit se.-mormogod az orrod alatt.
-Bárcsak ne kellene a véget várni.-morogja az orra alatt.
-Mi?-fordult felé.
-Nem mondtam semmit.-mondja mire szúrósan nézzel rá.-Eddig te vagy az egyetlen halandó akivel meg vagyok egy légtérben. Kár lenne 84 éves korodban eltávoznod.-magyarázza, de úgy, hogy rád sem nézz.
-A rövidebbet húztam. De legalább élvezd ki a helyzetet. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy ötezer évet kapjon.-sóhajtasz és újra hanyat fekszel.
-Az mondtad, hogy ha itt vagyunk akkor vegyelek úgy, mint egy Uralkodót vagyis Királynőt igaz?-nézz rád miközben felül az ágyon. Szemöldök ráncolva te is felülsz.
-Igen.-válaszolod. Loki hirtelen tapad az ajkaidra és egy pillanat erejéig se engedi, hogy elhúzódj, de az igazat megvallva nem is akarsz.
-Királynőm, megérkezett a Királyod.-motyogja az ajkaidra és újra megcsókol.
-A királyom? Ez selejt. Nem adtak hozzá fehér lovat.-jegyzed meg magadnak, viszont Lokinak is szánva. Loki megforgatja a szemét majd végig dönt az ágyon és tovább csókol téged.

***
Loki karjai átfonják a csupasz tested, amit csak egy takaró takar. Halkan fekszetek egymás mellett és csak élvezitek ezt a csendet.
-Esküszöm, adok neked ötezer évet csak életem végéig had élhessem ezt újra és újra át.-motyogja a nyakadba, mire mosolyogva füllig pirosodsz emiatt.