𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 ☆彡𝑰𝒎𝒂𝒈𝒊𝒏𝒆𝒔

▵Amikor felröppen a szoknyád..▵

┍━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┑

Karakterek: Kacchan, Todoroki, Kuroo, Oikawa, Dazai, Kageyama, Dabi, Yato, 

┕━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┙

Kacchan

Kacchan szíve mellkasában dübörgött amikor meglátta, hogy felröppent a szoknyád, hiszen teljesen belátta a fenekedet. Egyből mögéd állt, és megigazította neked.

"Kacchan?" néztél barátodra.

"(T/N), MÉG EGY ILYEN FELRÖPPENÉS, ÉS SZÍVINFARKTUST KAPOK!" kiáltott rád.

"De te mondtad, hogy vegyem fel ezt a szoknyát!" szóltál vissza, Kacchan folytatta volna, de meglátta, hogy Deku orra vérzik.

"DEKU, TE PERVERZ, MEGÖLLEEEEEK, HOGY MERÉSZELTED BÁMULNI (T/N)T? GYERE IDE, HOGY KI VEHESSEM A SZEMEIDET!"

Yato

Yato teljesen belepirult a látványba.

"Min vigyorogsz úgy?"

"Cuki a bugyid, (T/N) chaaan! Hány éves vagy? Öt?"

"Huh? MI? TE.. TE..."

"Máskor ne vegyél fel ilyen rövid szoknyát!"

"TE PEDIG NE LESKELŐDJ, PERVERZ!"

Dabi

Dabi kiéhezett tekintettel nézte végig, ahogy szoknyádat igazgattad.

"Mi az?" firtattad hosszasan pislogva, ártatlanul.

"Babygirl, tetszett ez a látvány.. alig várom, hogy este is bemutasd.."

"HÉ, HAGYD ABBA, TE PERVERZ!"

Dazai

Dazai ezt látván pánikba esett kissé. Egyáltalán nem akart szólni, hogy látta, szóval cselekedett.

"Dazai?" néztél rá kérdőn, amikor le vette a kabátját és rád akarta adni.

"Vedd csak fel, (T/N) chaan!"

"Mi? Miért?"

"Mert legalább nem fog megbámulni ennyi nyáladzó szerencsétlen és nem kell majd mindegyiküket megölnöm. Ez elég nyomós érv, igaz?"

Kuroo

"Kuroo, mi a fenét csinálsz?" vontad kérdőre barátodat, aki mögéd állt és szorosan magához húzott.

"Kénytelenek leszünk így menni, mivel be láttam az egész fenekedet az előbb!"

"HÉ, NE MONDJ ILYEN ZAVARBA EJTŐ DOLGOKAT, KÜLÖNBEN IS, TŐLED KAPTAM, BAKA!" mordultál fel.

"Nembaj, szépen összesimulva megyünk haza.."

"Kuroo.."

"Khm, igen?"

"Te most.. felizgu-"

"Bizony. Úgyhogy jobb, ha haza sietünk.."

Kageyama

Kageyama látta a történteket, legbelül vigyorgott, még is szégyellte magát, hiszen nem rég randizik veled és emiatt nem szólt neked, hogy.. látta a fenekedet, hiszen nem akart téged kellemetlen helyzetbe hozni.

"Kageyama. Jól vagy?"

"Ja, aha, persze, khm" köszörülte meg a végén a torkát.

"De.. teljesen elpirultál.."

"JÓL VAGYOK, (T/N)!"

"O-oké.."

Oikawa

"Mi a.. mit csinálsz, Oikawa?" vontad kérdőre barátodat, aki épp derekadra tette pulcsiját, majd gondosan megkötötte.

"NEM KÉNE ILYEN RÖVID SZOKNYÁKBAN LENNED!"

"NEM KÉNE MEGMONDANOD, MIT CSINÁLHATOK!"

"Ohh, igen? Élvezed a figyelmet, amik rád szegeződnek?"

"Hát, egyetlen idióta figyelmét szerettem volna, hiszen alig foglalkozik velem!" vágtad a képébe, mire felsóhajtott.

"Ahh, sajnálom.. de akkor sem hordhatsz ilyeneket mások előtt. És különben is, jobban mutat a padlómon, nem igaz?"

"Tch.. a padlón egyedül te leszel, mivel nem alszom veled.."

"(T/N)!"

Todoroki

Todoroki szemei kikerekedtek és egyből nehezebben kezdte venni a levegőt. Megigazítottad a szoknyádat, majd barátodra néztél.

"Hmm, mi az?"

"(T/N), MENJÜNK VISSZA ÉS VEGYÉL FEL EGY KEZESLÁBAST!"

"Todo, ez csak egy szokny-"

"NEM ÉRDEKEL, VAGY FEL KELL GYÚJTSAK MINDEN KIÉHEZŐ TEKINTETTEL MEGÁLDOTT EMBERT, VAGY LE KELL ŐKET FAGYASZTANOM, MINT AMERIKA KAPITÁNYT, AZTÁN MAJD HETVEN ÉV MÚLVA KIOLVASZTHATJÁK ŐKET, ÉS ELMONDHATJÁK MAGUKRÓL, HOGY ENNYI IDŐSEN IS MÉG MINDIG KURVÁRA SZÜZEK! EZT AKAROD? EGY ILYEN JÖVŐT NEKIK?"

Teljesen elállt a lélegzeted. Todo sosem volt az a fajta, aki ilyen könnyen kiborul.. így hát hallgattál rá.