𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 ☆彡𝑰𝒎𝒂𝒈𝒊𝒏𝒆𝒔

◤Dinamikus duó ♡ Oikawa◢

* bocsánaat, kértetek valamit oikawával, de ez most inkább az én szerencsétlen elbszott szerelmi történetem lesz (nagyjából), kivéve a végét. :D tök depi vagyok, muszáj volt kiírnom magamból. nehari. *

Oikawa Toorué a legédesebb mosoly. Oikawa Tooru birtokolja a legkellemesebb hangot, ami képes össze húzni szíved, ha csak neveden szólít. Oikawa Tooru, aki játékos, lehet vele viccelődni, aki mosolygós, aki rendes és lelkiismeretes. Oikawa, akiről úgy érezted ő csak egy barát, még is annál több. De hogy ki is volt ő igazán?

Oikawa és te egy őszi napon találkoztatok a munkahelyeden, ami inkább egy kisebb bisztróra hasonlított. Baristaként tevékenykedtél suli mellett, ő pedig felszolgálóként jelentkezett. Meg is kapta a melót, de nem igazán beszélgettetek, ha össze kerültetek. Azt láttad, hogy egész jól el van a többiekkel, de veled még nem törte meg a jeget. Téged nem zavart annyira az egész, hiszen elvoltál te is másokkal, aztán egy nap nem igazán érezted jól magad,  ő pedig felajánlotta, hogy csinálja a te munkádat. Kicsit leültél megpihenni és végig őt nézted.

"Mióta tudsz te kávét csinálni?" érdeklődtél illedelmesen.

Rád mosolygott, amitől elolvadtál legbelül. Tetszett neked, de tudtad szíved mélyén, hogy esélyed sem lenne nála. 

Soha.

"Mindenre képes vagyok, (T/N) chan" kacsintott rád, mire az egyik lány jól fejbe vágta.

"Ne menőzz így, Shittykawa!"

"Ne égess így, __ San!" nyafogott azzal a buta, sértődős arckifejezésével, amin elmosolyodtál. Duzzogva fordult feléd. "Ő a csapattársam húga, remélem ezt a becenevet meg sem hallottad!"

"Shittykawa, jól mondom?" incselkedtél vele.

"Hééé!"

Elnevetted magad, végül pedig ő is. Együtt nevettetek ezen jóízűen. Az a nap jól alakult, úgy érezted, hogy kedvel, amitől jobban érezted magad. Hiszen nehéz úgy valakivel együtt dolgozni, ha úgy érzed nem kedvel és csak színleli, hogy még is.

A következő műszakok is jól teltek. Vagy együtt szívattátok a többieket bent, vagy cukkoltátok egymást.

Egyik reggel ugyan azon az úton mentetek melóba. Egymás mellett ültetek a buszon, aminek megint csak nem tulajdonítottál akkora figyelmet, hiszen még mindig tiszta volt, hogy nem jönnél be neki.

"Szóval, (T/N) chan, hogy aludtál?" firtatta Oikawa.

"Hát, nem valami jól. Kicsit fáradt vagyok és nincs is kedvem ehhez a naphoz" nyafogtál kissé hisztisen.

"Kinek van kedve. Menjünk haza és aludjunk. Vagy szívesebben mennék edzeni ilyen korán.."

"Edzeni?" néztél rá. 

"Aha, röplabdázok!" mosolygott rád.

"Tényleg? Nem is tudtam."

"Pedig igen."

"Milyen.. pozíción vagy vagy hogy kell ezt mondani?" 

"Feladó. Én vagyok az egyik legjobb" jelentette ki magabiztosan, s rád kacsintott.