Summertime Sadness

Chapter 21.

April Booker Routledge

-Még is hol a fenébe voltatok? - kérdezte John B

-Hajókázni - vágta rá JJ kisegítve engem a hajóból

-Hajókázni? - háborodott fel

-Igen - mentem el mellette - most mit vagy úgy oda, hajókázni voltunk....

-A nővérem vagy...

-És? - kérdezte - tudtommal a hugokat kérdőjelezik meg ilyenkor és nem a nővéreket

-Nyugi tesó - mondta JJ

-Te maradj ki ebből - jött utánam - April

-Mi van? - álltam meg - mibe akarsz még bele kötni? Abba, hogy nem voltam itt 10 évig, hogy nem voltam itt mikor apa meghalt és nem segítettelek át a traumán, vagy mikor azzal vádoltak, hogy embert öltél....

-Befejeznéd? - fogta be a szám - eszem ágába nem volt ezekkel hibáztatni. Csak nem szeretem, hogy JJel lógsz. Igaz a legjobb haverom ovi óta, de fura titeket együtt látni. Ugye nem volt semmi, olyan? - kérdezte, de nem válaszoltam helyette a cipőm kémleltem - oké, akkor majd kitakaritom a hajót - vette le a sapkáját

-Sajnálom - öleltem meg

-Semmi baj. De vigyázz, és ezt JJnek is üzenem - tolt el magától, s hamiskásan rám mosolygott

-Minden oké? - kérdeztem

-Igen, persz.....

-Ne hazudj - böktem meg

-Sarahval tegnap este összekaptam, mert megkérdeztem miért nem mondta el Toppernek, hogy összeházasodtunk. Erre ő azt mondta fura lett volna azok után, hogy megmentette...

-Most ez komoly? - néztem furán

-Igen, és ezért is voltam ideges mikor megláttalak titeket a hajón mert bele gondoltam hogy......Topper és Sarah....tudod....

-Oké elég. Nem.....történt semmi ilyen, oké? Topper csupán meg mentette....

-Ja, de csak állítja

-Oké John B felejtsd el ezt a Sarah Topper ügyet és menjünk vissza a többiekhez - toltam meg magam előtt
_______________________________________

-Hé JJ.....minden oké? - kérdeztem

-Nem - vágta rá

-Nem? - álltam mellé

-Guffy most hívott, hogy Pope apjával történt valami - állt fel

-Mi? - kérdeztem

-Megyek szólok Popenak addig.....addig te szólj az öcsédnek és Sarahnak - szaladt el - Pope.....

-John B - szaladtam a házba - Pope apjával történt valami, azonnal mennünk kell

-Mi-mi történt? - rohant a Twinkihez

-Nem tudom, csak Jj mondta és...

-John B, menj - száltak be a többiek
_______________________________________

-Szóljon, ha fáj! - mondtam Mr. Heywardnak

-Ügyesen csinálod - dícsért meg

-Oké, kész vagyunk

-Köszönöm, drága. Köszönöm - mosolygott rám

-Mi történt, apa? - guggolt az apja elé Pope

-Tudhattam volna. Épp zárni készültem, amikor betoppant. Meglepett. Leütött, aztán a mellkasomra térdelt, és a kulcsról kérdezett ami azon a rajzon van - mutatott a papírra - ha érdekel, semmit sem árultam el neki. Megtaláltad? - kérdezte, majd Pope elő vett egy dobozt amiből kiszedte a kulcsot

-Dédi lakásában volt, a gyógyszertár fölött, ahogy mondtad - adta oda

-Ideadhattad volna, fiam. Akkor nem vernek cipóra....miért ekkor szám ez? Értéktelen. Mire kell nekik?

-Nem tudom. Kaptam egy levelet, amiben Charlestonba hívtak. Egy gazdag hölgy kért egy kulcsot, amiről nem tudtam, hogy a családomé.

-Ennek semmi értelme - szólalt meg Kie a verandán ülve

-De miért ücsörögtök itt, és rinyáltok nekem? Járjatok utána! - mondta Pope apja

-Nem. Odaadom a kulcsot annak a nőnek. Nem érdemes.....

-Ne! Arra neveltelek, hogy elfuss, ha baj van? - háborodott fel

-Nem, apa..

-Akkor jó. Bevallom, nem is gondolkoztam a dolgon. De most már....most már.....engem is érdekel - vallotta be - mondták, hogy mire kell nekik?

-Egy régi keresztet emlegettek. Talán valami elveszett kincs lehet

-Tudod, kitől érdeklődj? A dédanyádtól, déditől - nyújtotta felé a kulcsot

Ez az egész Pope és Heyward kapcsolat amit ebben a félórába láttam vissza emlékeztetett apámra és rám. Ugyan ilyen kapcsolatunk volt egészen addig míg anyám közbe nem szólt.

Vissza a múltba

-Apa nézd - mutattam a horgász bot felé

-Kapás van - jött mögém - gyere, húzzuk ki - tekerte velem a boton lévő tekerőt - ezaz - láttuk meg a fogást

-Mekkora - ámúltam el

-A legnagyobb hal amit valaha láttam, és te fogtad ki - szedte le róla a horgot

-Mit csinálunk vele? - néztem ahogy felemeli

-Vissza engedjük - guggolt le - de előbb, meg simogatod? - kérdezte

-Igen - simítottam meg - John B - kiabáltam az öcsémnek - nézd

-Azta - jött oda - te fogtad?

-Igen - mosolyogtam

-Ügyes vagy - simította meg a hajam - vissza engedjük?

-Persze - mosolygott apa majd vissza engedte a halat

-Szia hal - integetett John B - Majd ha én is 9 éves leszek, fogok fogni egy ekkora halat? - kérdezte

-Akár most is foghatsz. Bármikor

-6 évesen is? - kérdezte

-Olyan butus vagy John B - nevettem majd megöleltem - majd megtanítom neked hogy kell ilyen nagy halat fogni

-Oké - kuncogott