Summertime Sadness

Chapter 42

Sarah Cameron

Az altató hatás kb addig volt elég míg ki nem értünk a kikötőbe. Onnanstól tudtam mindenről. Elhurcolnak isten tudja hova, Rafe miatt. Remek. A hajó kabinba ahova vezettek semmi extra nem volt, de a fáradság miatt hamar elaludtam...

Később akkor keltem fel mikor már a tengeren voltunk, a hajó hangos jelzése ébresztette fel. Kinéztem az ablakon s láttam, hogy már rég elhagytuk Outer bankst s valahol a tenger közepén vagyunk. Lehetőségem sincs elmenekülni...

-Miért csinálnak ilyen hülyeségeket? - kérdeztem magamtól majd az ajtó felé mentem ami be volt zárva - ahh seggfejek! Ezt nem hiszem el. - kerestem valamit amivel kitudnám nyitni az a rohadt ajtót - ez talán.... - vettem fel a kést majd vissza mentem s megpróbáltam azzal, de lépteket hallottam majd nyílt a zár. Elléptem onnan, de mikor vissza fordultam nem hittem a szememnek.....

-Szia kicsim! - állt velem szembe az apám - én vagyok az. Tudom lehetettlennek tűnik, de megmagyarázom... - vágtam pofon a saját apám - igazad van. Sajnálom. Ezt érdemlem. Tudom, pokoli dolgokon kellett átmenned, és ez az én hibám. Sajnálom. - magyarázkodott - nagyon sajnálom, Sarah. Esküszöm, nem volt más választásom. Nem várom el, hogy megértesd. Elmondom, mi történt, és válaszolok a kérdéseidre. Hogy lásd: nem tehettem mást. Tudom nem hiszed el, és rossz ezt hallani, de nem volt más lehetőség. Ezt kellett tennem, azért, hogy mind biztonságban legyünk és együtt lehessünk. Csak így lehetünk újra egy család.....

April Booker Routledge

-Szép volt, John B. Ezek kívülről záródnak, vili? - nézett rá JJ

-Felakartam jutni a hajóra, JJ. Nem gondoltam előre..

-Beragadtunk a halált hozó ketrecbe - idegeskedett

-JJ, ez nem segít - szóltam rá

-Hiába jártatod a szád JJ, nem vagyunk előrébb - mondta Pope

-Na te csak ne dumálj, Pope! Azt mondtad, van terved. Előrelátó vagy, nem? - vágott vissza JJ

-Elképesztő, mennyire nincs önkritikád. - mondta bölcsen Pope

-Legutóbb te lőttél egy olajtartályba...

-Képz...

-Úristen! Fogjátok már be! Kuss! - szólt közzéjük Kiara - legyetek már észnél

-Jó - mondta JJ

-Próbáljunk meg kijutni...

Sarah Cameron

-....A Druthers búvárcuccaivel sikerült. Mindent előre terveztem, percre pontosan. Nem volt biztos, hogy sikerül. Majdnem ott ragadtam.... - tartotta a kis monológját mikor Rafe bejött - édesem, azt tudnod kell, hogy nem gondoltam, hogy ott leszel. Felakartalak hívni, hogy szóljak, jól vagyok, és tisztázzam. Bántott, hogy nem tehettem. De ki kellett szabadítanim Rafe-t....

-Köszönöm apa - szólt bele Rafe - legalább egyikünk hálás..

-Mindketten pszichopaták vagytok - vágtam hozzájuk

-Megígértem Rafenek, hogy nem csukják le értem. Ezt beváltottam

-De nekem mindegy - címezte nekem Rafe

-Szerinted mindegy volt nekem, hogy apa meghalt? - kérdeztem tőle

-Úgy tűnt, inkább lelépsz valami seggfejjel..

-Úgy tűnt, téged csak az örökség érdekel - vágtam vissza

-Nem volt neked mindegy. Ez a lényeg - vágott közbe apa - aki ott volt a kikötőbe, láthatta mennyire nem mindegy neked - nézett rám - tudom, hogy most dühös vagy. Jogos érzés. De az a fontos, hogy ennek már vége. Tényleg. Új életünk lesz, mindannyiunknak. Együtt. Sarah, maga a paradicsom vár ránk, egy Guadeloupe nevű hely - mosolygott - hasznodra válik a sok francia ötös... - tolt elém egy lapot - mert ott franciául beszélnek...

-Felakarom hívni a barátaimat, és a szerelmemet - toltam vissza a lapot hisz egyáltalán nem érdekel hova hurcolnak el - szólhatnék nekik, hogy jól vagyok? - kérdeztem

-Persze. Amint odaértünk felhívhatod John Bt - bólintott apa - amugy, tudja, hogy itt vagy..

-Nem, nem tudja

-De igen - állt fel

-Te meg miről beszélsz? - vontam kérdőre

-Amíg pakoltatok, odajött a házhoz. Rose beszélt vele. Emlékszel a keresztre, amit kerestek? - kérdezte - Rafe megszerezte. Kiderült, hogy Heyward családi öröksége...

-Igen, tudom...

-És kiderült, hogy nekem te vagy a legfontosabb, ugyhogy John Bnek adtam a keresztet, érted cserébe.

-És John B bele ment ebbe? - kérdeztem

-Nos.. - ült vissza - adtam neki egy félmillárd dolláros műalkotást, szóval igen, úgy tűnik nem bánja. Nem tudom, mit mondhatnék. Ő egy Sneci, úgy ahogy a kis barátnőd April is, aki John B nővére. Ő is bele ment.... - nézett rám - Rose, Wheezie, gyertek be!

-Szia! - köszönt Rose apának

-Szia, Sarah! - szaladt felém Whezzie - lesz egy saját, privát szigetünk - mondta izgatottan - hát nem fantasztikus?

-Sarah most nem érzi jól magá, édesem. De helyrejön - mosolygott rám - hamarosan mind jobban leszünk.