Chapter 26.

17 0 0
                                    

-JJ indulj - keltettem fel

-Jol van megyek már - vánszorgott ki az ajtón

-Kie te? - kérdeztem

-Én majd később megyek - mondta

-Oké - rántottam meg a vállam

Nagy nehezen sikeresen elindultak a srácok s nem sokkal később Kie is elindult. Fura volt itt lenne egyedül. Mióta itt vagyunk azóta nem mentem be abba a szobába amiben az egész gyerekkorom töltöttem míg anyám el nem vitt. Viszont azt érzem itt az ideje, hogy erőt vegyek magamon és be menjek oda még ha fáj is. Lassan a kilincsre vezettem a kezem majd lenyomtam azt. Megtoltam az ajtót s elém tárult a látvány amit nem akartam látni. A hely amin John Bvel osztoztam mára egy romhalmaz. Bár az egész lakás az. Látszik, hogy nem volt John Bvel senki, így el lett hanyagolva ez a ház. Fáj így látni ezt a házat ami 10 évvel ezelőtt egy nagyon aranyos fa házacska volt.
___________________________________________

-Denmark ezt irja a naplóba... - kezdett bele Pope - "Augusztus 15-én indiltunk Port-au-Prince-ből. A tenge nyugodt. Útközben megláttuk a kigyúlt spanyol hajót a San Josét. Lángokban állt a fedélzete. Hallottuk a benne rekedtek segélykiáltásait - olvasta - a spanyol kapitány csak az érdekelte, hogy náluk van az értékes rakomány: Santo Domingo keresztje és számtalan aranyrúd. Átrakodtunk. Indultunk segíteni, de Limbrey kapitány bajonetteket kért,és egyetlen túlélőt sem hagyhattunk. Kirabolta őket, és sorsukra hagyta" - fejezte be

-Szóval nem a Bermuda nyelte el - mondta JJ

-És megint egy Limbrey lopott - nézett fel Kie

-A napló szerint az arany és Santo Domingo keresztje is a Merchantön volt - mondta Pope

-Miért nem találtuk a kútba? - tette fel JJ a kérdést - mármint, ha Denmarknak sikerült azt a fura keresztet a partra vonszolnia, miért ne tette az arany mellé?

-Mert túl nagy volt - nézet rá John B

-Jogos. Máshol kellett elrejtenie...

-De hol? - kérdeztem

-Az akasztásakor Denmark azt mondta a kincs az angyal lábánal van elásva - mondta Pope

-Azt hittem, a kulcsról beszélt.... - ült fel JJ

-Igen. Szóval mi a kapcsolat? - tette fel a kérdést Kie

-"A sírhoz vezető út a szigetteremből indul" - ismételte el Pope

-De mi az a szigetterem? - akadt ki Kie

-Tudod, én hogy jövök rá a dolgokra? - kérdezte JJ

-Ajjaj! Kezdi - fogta a fejét John B

-Sört szívok, és füvet iszok - rántotta meg a vállát - olyankor születnek a legjobb ötleteim. Ha itt ülünk, és ezen agyalunk, nem jutunk semmire. De ha kreatívak vagyunk, és elmegyünk az esti örömtüzes bulira, rájövünk valamire....

-Egyet értek - ültem fel a tornácra

-Kitagadtak a szüleim, szóval a "nincs veszteni klub" tagja vagyok - mosolygott

-Pope? - néztünk rá

-Közel járunk....

-Képzeld el, mennyit gondolkodhatnál ha picit pihentetnéd az agyad! - hadonászott az össze ragasztott sörös rúddal

-Poooppeee - húztam el a nevét

-Jó, legyen -egyezett bele

-Csúcs - örültünk meg

-De indulás előtt benyomunk egy sört - jelentette ki JJ

Summertime SadnessWhere stories live. Discover now