Chapter 32

15 0 0
                                    

-Oké - szálltam be a kocsiba - akkor indulás

-Indulás - nézett rám JJ - amugy...te aggódtál értem mikor a fába ragadt a kezem viccet játszottam?

-I-igen - pirultam el - nem voltál vicces JJ. És ha tényleg valami lett volna abba a fába?

-Nem volt semmi olyan ami veszélyt jelentett volna...

-Az a szerencse - hajtottam a Kastély felé - tudod hol vannak a csörlők?

-Azt hiszem a szörfdeszkák mellett lehet. Igen, ott van - álltam meg - rögtön jövök. Intézem - szállt ki majd futni kezdett de el esett - semmi baj, jól vagyok - futott tovább

-Úristen - nevettem

JJ Maybank

Jól leégettem magam April előtt. Na mindegy. Gyorsan felvettem a táskát, majd kerestem még pár szerszámot....

-Mmm - fogta be valaki a szám

-Én vagyok az, J. Az apád. Ne fészkelődj már! - szólt rám - nem szeretném hogy valaki megtudja, hogy itt vagyok

-Szállj le rólam! - másztam ki a szorításából - kiengedtek?

-Közmunkára. Jó magaviselettel. El tudod hinni? - nézett rám - aha - takarta a kezét ami tiszta vér volt - betörtem a gyógyszertár ablakát, és a gyógyszerészét is - nevetett - el kell tűnnőm innen. Az a gyógyszerész tud azonosítani

-JJ - hallottam April hangját

-Elhagyom a szigetet. Segítened kell. Végeztem Kildareel. Elviszem Malcolm hajóját. Áthajózom a sziget túloldalára... - J! - szedtem össze a cuccaim

-Apa eressz el! - szóltam rá de hiába

-Hallgass ide! - rántott meg - miattad nincs meg a Fantom. Kárpótolnod kell érte. Te vagy a hibás érte - lökdösött - nézz rám! Azt mondod, nem segítesz a saját apádon? - nézett a szemembe - tudom, hogy ott a kis kurvád az új kocsijába...

-Elég - förmedtem rá - ne vedd a szádra Aprilt

-Hallgass! - vágott szájba - a saját apádnak?

-A francba - rántottam magam után

-JJ mi ez az egész? - kérdezte April

-Szállj be a kocsiba - mondtam az apámnak

-JJ a Twinkie épp süllyed - kiabált rám - mi a terved? Mi ez az egész?

-Hallgass végig! - toltam kocsinak majd a szemébe néztem - elmegyünk az Island Clubba. Ott van egy hajó amit elvihet. Van tagsági matrica a kocsin - mutattam az ablakra - csak 20 perc kell..

-A Twinkie addig tengeralattjáró lesz - mondta

-Tudom April...

-Hagyd itt, és visszajövünk..... - nézett rám

-Üldözik őt a zsaruk - csaptam a kocsi motorháztetőjére - ha most megteszem ezt, többé nem kell megtennem - szálltam be

-Rendben - mondta majd vissza szállt se elindult

April Booker Routledge

-Álljatok meg a közértnél! Fel kell tankolnom az útra. - szólt JJ apja, majd engedelmeskedve neki meg álltam

-JJ - szóltam neki - tessék - nyújtottam felé pár dollárt, de nem vette el - csak vidd

-Sós keksz, sült bab, és tonhal. Meg só és bors - diktálta a dolgokat

-Jó - csapta be az ajtót JJ

-5 napra

-Tudom

Miután JJ elment az apja mintha meg nyilt. Elkezdett dobolni az ül|seket többek között az enyémen is. Ritka idegesítő egy személy az már biztos

-Maga rémes apa. Tudja? - kérdeztem

-Világosíts csak fel! Hadd értsem meg!

-Van róla fogalma, milyen különleges a fia? Lövése sincs, ugye?

-A kölyök egy tolvaj...

-És maga mi? Egy részeges matróz, aki mindent csak elcseszni tud, és bánt másokat...nem valami meggyőző

-Csak tudnám, honnan tudsz te ilyeneket rólam - nevetett - pont ugyan olyan vagy mint az anyád. Onnan ismertelek fel, a gimibe pont ilyen volt, csak ne lett volna annyira kapzsi és az enyém lehetett volna, de nem, neki az apád kellett. Borzalmas egy pár voltak, én mondom hánynom kellett tőlük, aztán megszülettetek ti, de az anyád lelépett veled. Tudom a storyd. S véletlen te is, mint az anyád egy Maybank sráchoz vonzódsz, fura. Csak tudnám miért jöttél vissza..

-Nem kötöm az orrára - mondtam

-Anyád elment, és most biztos valami milliomos pali dugja, hisz nem hiába van a lányának ilyen autója. Drága és a Snecik csak álmodnak az ilyenről. Csak nehogy a fiammal is ez legyen. Bár meg érdemelné, húzni az agyát majd ott hagyni a picsá...... - csaptam hátra

-Kussoljon! - néztem rá

-Hé - sétált a kocsihoz JJ majd berakta a dolgokat

-Essünk túl rajta, rendben? - néztem rá

-Aha - szállt be majd hátra nézett az apjára majd vissza rám

Summertime SadnessWhere stories live. Discover now