Chapter 37

14 0 0
                                    

-Jövök neked eggyel tesó - mondtam Rickynek

-Elég annyi, hogy elmondod neki - mutatott Aprilre aki John B karjaiban sétált a kocsi felé

-Oké - bólintottam majd utánuk mentem

-Akkor irány a kereszt? - kérdezte April

-Irány a kereszt - nevetett Pope - hogy érzed magad?

-Jól, nem tudom a srác mit adott nekem, de nagyon pöpec találmány

-Igen, az - mosolyogtam rá

-Mi van J? - mosolygott Kiara

-Semmi

-Amm srácok azt hiszem baj van - mondta Pope

-Mi az?

-Elfogy a benzin - lassított az auto

-Az nem lehet

-Állj félre, állj félre - utasította John B

-A kurva életbe - csapott a kormányra - nem érdekel, gyalog megyünk

-Pope állj már el, hallod - ment utána John B - figyelj már ide, elfog csapni egy auto ha nem állsz le

Az egészbe a bökkenő az volt, hogy a furgon ami elhaladt melletünk abba Sarah tesója és a fura pasas ült. Önelégült arcal nézett végig rajtunk majd gyorsabb tempóra kapcsolva mentek tovább.

-Siessünk a templomhoz! - kiabálta Pope

-Menjünk - szaladt utáns Sarah

-Ne! Ne! Ne! - mondta Kie

___________________________________________

April Booker Routledge

Mikor a templomhoz értünk a kereszt már nem volt ott. Elvitték.

-A francba! - rugta arréb a földön szét dobált párnákat JJ - tudtam, hogy nem rejtettük el jól! Oké. Mit csináljunk? Jól van gondolkozzunk! Kell egy terv. Mi legyen a terv? - kérdezte - oké, mondom mi lesz. Hozunk kerozint a Kastélyból, aztán apám műhelyéből szerzünk dinamitot, elmegyünk Charlestonba, és megmutatjuk a hölgynek, kik vagyunk! Mert ez oltári nagy baromság!

-Ez nem megoldás - mondta egy hangúan Sarah

-És mi a megoldás? - kérdezte JJ

-Gondolkodom, oké? - szólt közbe John B, majd JJre nézett - nem robbanthatunk fel dolgokat, JJ

-Sajnálom, Pope - fordult el

-Denmark itt állhatott régen, és prédikált azoknak akiket felszabadított. Rabszolga volt, a Royal merchant egyetlen túlélője, partra vitte az aranyat és a keresztet, és mindenkit felszabadított, aki besétált azon az ajtón. Templomot, családot, gyülekezetet hozott létre, egy otthont. A Limbrey család pedig mindentől megfosztotta. Kutyákat úszította a családjára, és felakasztották amiért elhozta a hulláikat. Elég. Elegam van ebből a szarból. Ennek nem szabad így végződnie. Győznünk kell, skacok. Megszerzem a családom keresztjét. - fejezte be Pope a monológját majd kiment a templomból - csatlakoztok? - jött vissza

-Ha már így kérded.... - szólalt meg John B

-Gondolkozzunk rajta, jó? - poénkodott JJ

-Listázzuk?

-Ja

-Irjunk egy listát! - indult el John B

-Naná, hogy jövünk, Pope! - karolta át JJ John B majd úgy mentek tovább
___________________________________________

-Mit keres itt Shoupe? - kérdezte JJ

-Nem tudom - mondta John B - jó estét biztos úr!

-Seriff!

-Seriff! Igaz is! - helyeselt - mit keresnek erre?

-Idegen autót találtak az út szélén, azt mondták láttak itt embereket szaladni. Be azonosítottam a rendszámot és a kis hölgyé ott - mutatott rám - vagy mondjam úgy, hogy a nővéredé

-Igen az enyém, kifogyott a benzin és....

-Aztán egy ideje Mike és Anna bejelntették hogy Kiara ismét eltünt. Nem tudtuk, hol keressük, de mikor láttam kié is a kocsi, a családnévből tudtam, hogy te is biztos vele, vagy és a többi barátod is. Köztük Kiara. Szállj ki kis lány, haza megyünk - utalt Kiarára

-Ennyi volt, nincs mit tenni - szállt ki - majd hívjatok ha életben vagytok - sétált el Shouppeal

-Menjetek haza! - utasított Shoupe

-Igen is - hajtott el John B

-A kurva életbe - kiabált Pope

-Megoldjuk Pope - mondtam neki - megoldjuk. Most az a lényeg, hogy vissza kapjuk a keresztet...

Summertime SadnessWhere stories live. Discover now