Naruto - Shonen Jump fanfiction

A Sasuke mentőcsapat

Külső szemszög:

Korán hajnalban két alak sétált az utcán. Ők voltak Kotetsu és Izumo. Két toronnyi könyvet cipeltek a kezeikben.

- Hajnali négykor már gájázunk. Az új Hokage egy rabszolgahajcsár - panaszkodott Kotetsu. - Elfelejti a papírmunkát, és mi cipelünk... Ah?

Észrevette Sakurát, aki egy padon aludt.

- Hm? Mit látsz? - kérdezte Izumo.

- Hé, ébresztő! Ha azon a hideg padon fekszel meg fogsz fázni.

Sakura lassan elkezdte kinyitni a szemeit, majd eszébe jutott mit mondott neki Sasuke.

Mindent köszönök.

Hirtelen felült a padon.

- Sasuke-kun, ne!

- Ha?

Sakura remegve sírni kezdett a padon.

Tsunade az irodájában aludt az asztalára borulva.

A kopogásra azonban felébredt. Nyáladzott, és az arcára rákenődtek a lapról a betűk.

Kotetsu és Izumo nyitott be hozzá.

- Jó reggelt! - intett nekik Tsunade.

- Haaa?! Egészen idáig aludt, asszonyom?! Mi futárkodunk Önnek egész éjjel, maga meg itt boldogan húzza a lóbőrt! - akadt ki Kotetsu.

Tsunade felnevetett.

- Mindegy. Ez most nem fontos, asszonyom. Viszont lenne valami - vágta el a vitát Izumo.

- Micsoda?

- Tessék?! Teljesen biztos? - kelt fel későbn a székéből Tsunade.

- Igen - erősítette meg Kotetsu.

- Sakura kisasszonytól hallottuk. Semmi okunk kételkedni a szavában.

A pokolba! Máris lépett az a nyomorult.

A célom az, hogy megszerezzem amit akarok. Ami egyet jelent Avarrejtek totális megsemmisítésével.

Szóval az Uchihák erejére fáj a foga! - dühöngött Tsunade, majd visszaült.

Ennek a torzszülöttnek.

- Izumo, Kotetsu, elém kell hoznotok valakiket.

Shikamaru ásítva ült az asztalnál.

- Egy, kettő! Necsak szemezz az étellel, Shikamaru! Az apádnak küldetésre kell mennie. Ha csak bámulsz magad elé azzal az értékes idő megy.

Shikamaru felsóhajtott.

- Igenis, mami.

- Eszik, nem beszél!

Amint felkelek bosszant, bosszant, és bosszant.

Ebben a pillanatban csöngettek.

- Ez meg ki lehet? Nem látja, hogy hány óra? - ment ajtót nyitni Yoshino.

- Te, fater.

- Mi az?

- Miért vettél feleségül egy olyan sárkányt, mint az anyám?

- Már nem emlékszem. Néha a sárkány is tud kedves meg gyengéd lenni. Megvannak a pillanatai.

- Ez az ok?

- Shikamaru, a Hokage asszony azonnali megbeszélésre hívat - jelent meg újra Yoshino.

- Hm?