Part 22

226 21 0
                                        

Jimin pov:

-Minden redben?-kérdezi a húgom, miután hazaértek. Csak bólintok és a kanapéra ülök, egy pudinggal a kezemben, majd lassan enni kezdem.

Nem akarok mesélni neki a történtekről, mert így is mindig a bolhából elefántot csinál és nagyon sokszor meggondolatlanul próbál segíteni, miközben felesleges.

Most éppen az ágyamban fekszem és aludni próbálok, de csak Jungkook szavai járnak a fejemben. Szeretem őt, de ha tényleg felszed egy lányt, akkor vége. Igaz, én mondtam neki, de ez akkor sem fér bele. Már csak a gondolat is vissza taszító, hogy mással van.

Hirtelen ötlettől vezérelve, pattanok ki az ágyamból és öltözni kezdek. Nagyon sok mindent elhanyagoltam Jungkook miatt, ahogy Taehyungot is. Bűntudatom is van, de most van időm, így meglátogatom.

Kellemes az idő, ezért csak egy sima fehér pólóban és egy szürke, rövid melegítő nadrágban lépek ki az utcára. A gondolataim csak úgy cikáznak a fejemben és egy pillanatra sem állnak meg.

Miközben sétálok, összefutok egy-két ismerőssel, akik mosolyogva üdvözölnek, néhányan még beszélgetésbe is kezdenek velem, ami egy kicsit tereli a gondolataimat. Pár régi haver Roséról is érdeklődik, hisz nagyon sok mindenkinek tetszik a húgom.

A szokásos kisebb virágüzlet felé veszem az irányt, hogy vehessek egy szál fehér tulipánt és egy fekete rózsát Taehyungnak.

Amint kiléptem a boltból, a telefonom jelezte, hogy üzenetem érkezett.

12:38
"Itt van Kook és nincs a legjobb állapotban. Talán ivott, de tagadja ha kérdezem. Téged keres."-állt, a Lisától kapott üzenetben.

Nagyot sóhajtva tettem el a telefonom és folytattam az utam, a temető felé. Nem vagyok most rá kíváncsi és a veszekedéshez sincs kedvem. Csak egy nyugodt délutánt szeretnék problémák nélkül.

A hosszú ösvényen sétálok végig, aminek a végén van Taehyung sírja. Nagyot nyelve közelítem meg a rég nem látott márvány követ, miközben a szívem heves dobogásba kezd.

-Szia TaeTae.-simítom végig a neve felett levő képet, majd a mellette levő padra ülök.-Sajnálom, hogy mostanában nem voltam nálad, de nagyon sok dolog történt. Kirúgtak az egyetemről, és Hyunjin is kiszabadult. Ő az, aki rá akart mászni Roséra, egy szórakozóhelyen. Jungkookkal sem épp fényesek a dolgok. Sokat harcolunk a bizonytalanságom miatt, ami igazából teljesen alaptalan. A lányok azt mondják hogy teljesen meleg, de biztosan biszex, mivel feküdt már le lánnyal. Annyi dolog kavarog bennem, hogy egyszerűen a fejem fog felrobbanni , ha így marad. Boldog szeretnék lenni, de csak a nyomorúság talál meg, amivel már az összes létező micsodám kivan. Hiányzol Tae.-kezdem el a sírást.-nagyon hiányzol.

A sírkőre helyezem a 2 virágot, majd ismét végig simítok a képen. Hirtelen jönnek fel az emlékek, arról a napról, amikor a kép készült.

-Gyere már kincsem.-kiállt fel Taehyung, miközben öltözködöm.

Kapkodva veszem ki az öltönyöm a gardróbomból, majd villám sebességgel bújok bele. Mosolyogva nézem magam a tükörben, majd pár perc után lemegyek.

-Lélegzet elállító vagy Jimin.-mosolyog Rosé, majd kiállt Taehyungnak, aki tátott szájjal bámul.

Rosé gyorsan lő rólam pár képet, majd Taehyungot is, aki borzasztóan szexi.

Lassan és feltűnően mérem végig, de Rosé hangja miatt el kell pillantanom róla

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Lassan és feltűnően mérem végig, de Rosé hangja miatt el kell pillantanom róla.

-Mehettek fiatalok. Jó szórakozást!-mosolyogva lökdös ki minket a húgom az ajtón.

A könnyeim már patakokban folynak az emlék hatására. Épp az első iskolai bálunkra készültünk és tökéletesen akartunk kinézni. Kijelenthetem, hogy Kim Taehyung volt, a leghelyesebb pasi abban az évben.

Mosolyogva törlöm le a könnyeim, és pár perc múlva fel is állok, hogy haza indulhassak.

-Légy jó TaeTae.-simítok végig ismét a képen, majd elindulok kifelé.

Épp a kulcsokkal szenvedek a bejárati ajtónál, mire hirtelen kinyílik az ajtó.

-Szia Jimin. Hallottam hogy nem megy, ezért gondoltam besegítek.-terem előttem hirtelen, egy nagyon gyanúsan mosolygó Lisa.

-Köszönöm?!-inkább kérdésként hangzott, de érthető az értetlenségem.

Felajánlotta, hogy felkísér a szobámba, amit furcsálltam, de nem említettem meg. A nappaliból furcsa hangok jöttek ki, amit ismét furcsálltam. Hiába kérdeztem bármit is, nem kaptam választ.

-Lisa!-emelem meg kicsit a hangom, amikor már sokadjára nem válaszolt a kérdésemre.-Mi a franc van már?-ráncolom össze a szemöldököm.

-Mi lenne? Semmi.-fordul el.

Hirtelen pattanok fel és sietek el mellette, ami a rossz reflexeinek köszönhetően könnyen megy, így gyorsan le is sietek a nappaliba, ahol Jungkook elég vészes ábrázata fogad.

-Veled meg mi a jó isten történt?-csattanok fel, majd egyből elé sietek, hogy szemügyre vehessem a sebeit. Az bal szeme alatt, egy hatalmas lila folt díszeleg, a szája fel van szakadva, az orrából is nagyon sok vér folyhatott ahogy elnézem.-Magyarázatot várok.

-Baba ne csapj ebből hepajt. Semmi komoly nem történt.-szólal meg Jungkook 5 perc hallgatás után.

-Ne csapjak hepajt? Jungkook, te nem vagy magadnál. Az agyadat is szétverték? Kivel voltál ma?-emelem fel az egyik szemöldököm.

-Úgy sem számít semmit ha megtudod.-teszi keresztbe a kezeit a barátom.

-Jungkook!

-Velem volt!-hallok meg egy ismerős hangot a hátam mögül, és amikor megfordulok, egy gúnyosan mosolygó arc tárul elém.

Ezt nem hiszem el.

Sziasztok.
Mostanában nagyon el hanyagoltam mindent, ezt sajnálom, de legalább hoztam részt.
Ha van kedved, írd le hogy tetszett.
Szerintetek ki lehet az, aki Kookkal volt?
insta:doldonawattpad

I believed^jikook^Where stories live. Discover now