I believed^jikook^

Part 18

Jimin pov:

Még mindig a tegnap történteken jár az agyam. Az érzem, Jennienek igaza van. Kook mellé egy gyönyörű nő való, aki meg tudja adni neki azokat a dolgokat, amelyeket én nem.

-Mi a baj Jimin?-jön a kérdés Lisától, de nem igazán van most kedvem bárkivel is beszélni. Roséval sem beszéltem az elmúlt 24 órában. Nem tudom, hogy mit gondol a kapcsolatunkról, de már nem igazán számít.

Miközben a szobám felé sétálok, a telefon rezegni kezd a zsebemben, jelezve hogy üzenetem jött.
14:27
"Hamarosan végzek. Átmehetek? Csinálhatnánk valamit együtt."-állt a Jungkooktól kapott üzenetben.
14:30
"Nem"

Lehet kicsit flegmán hatott, de most egyedül szeretnék lenni. Át szeretném gondolni az érzéseim. Még eddig egyszer sem mondtuk ki egymásnak a szeretlek szót. Nem is tartom ezt fontosnak, hisz még csak egy hete jöttünk össze, de örülnék ha legalább egyszer hallanám, mielőtt vége az egésznek. Még el sem kezdődött igazán, de már ezen jár az agyam. Nem is értem magam.

Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nagyon félek. Igen, félek. Egyetlen személyt engedtem magamhoz eddig közel, de őt id elveszítettem. Még ennyi év elteltével sem sikerült feldolgozni az egészet, de már most csinálom magamnak mégjobban a bajt.

Fájni fog. Borzaszróan fog fájni, de ha így lehet csak szép élete és családja, akkor hát legyen. Miatta a legnagyobb fájdalmat is képes leszek elviselni.

A telefonomért nyúlok, így meglátom hogy Kook válaszolt.
14:37
"Rendben. Ahogy gondolod."

Kopogást hallok, ezért gyorsan lezárom a telefonom és elmotyogon hogy "gyere".

-Szia.-mosolyog rám, amint kinyitja az aktót és hamar be is jön.

-Szia Rosé.-sóhajtok, de egy apró mosolyt magamra erőltetek.

Az ágyam ra ül, és a szemeimbe néz.

-Mi jár a fejedben? Gondterheltnek tűnsz.-nem hittem, hogy ennyire kivehető belőlem ez, de hát ő ismer mindenkinél jobban, így nyilván észrevette.

Hosszasan elgondolkodom azon, hogy elmondjam-e neki a gondolataimat. Várakozó tekintettel néz rám.

-Szakítani szeretnék Kookkal.-vallom be a húgomnak. Ő döbbent arccal néz rám, és int, hogy folytassam.

-Azt hiszem, neki egy nőre lenne szüksége a teljes és boldog élethez. Nem tudom azt sem, hogy te és Lisa mennyire akadtatok ki miatta. Semmi reakciót nem lehetett leolvasni az arcotokról. Nagy részt Jennie hiszti rohama után kezdtem el ezen agyalni, és rá kellett jönnöm, hogy igaza van. Én nem adhatok meg azt Jungkooknak, amit egy nő megtud. Az iránta érzett szerelmem, nem lesz elég a boldogságához.-Rosé végig türelmesen hallgatta a mondanivalóm. Amint át gondolt mindent, elkezdtem ő is a maga mondandóját.

-Azt hiszed, hogy Jungkooknak egy nő kell? Te vagy neki a boldogság forrása, és csak ez a fontos. Arra a hülye szukára pedig ne is gondolj. Nagyon figyelj most rám Min. Kook nagyon szeret téged. Számtalanszor hallgattam már végig, a rólad szóló gondolatait, és az irántad érzett szeretetét. Teljesen összetörne ha elhagynád. Melletted önmagát tudja adni, hisz te elfogadtad őt úgy, ahogy van. Meghatározó pont vagy az életében, és ha elveszít téged, akkor talán egy darabot is magából. Érted? Légy őszinte velem. Igazán szereted őt? Szerelmedet vagy a haverodat érzed magad mellett amikor itt van?-elgondolkodtató dolgokat mondott a húgom. Mármint azon egy percig sem kell agyaljak, hogy mit érzek a szerelmem iránt. Azt már legalább százszor átrágtam magamban. Roséra nézek, aki ismét várakozóan pillant felém.