Felemésztett de te meg mentettél! [ Befejezett]

25.

Mit mondjak a vásárlás nem nekem való, mindenhol ember.. Apáék is csak ide oda járkálnak és egyre csak gyarapodnak a dolgok. Draco is folyton megy egyik üzletből a másikba, valószínűleg ez a normális. Vagyis én nem vagyok normális, de akkor is nem akarok mindenféle hülyeséget amúgy sincs pénzem. Nem akarom hogy apa költön rám pénzt mert tényleg nincs jogom hozzá.

Az egyik üzlet nagyon jó illatok szállnak ki, persze hogy reagál rá a gyomrom. Apa erre csak le néz rám és elmosolyodik.
-Harry éhes vagy? - kérdi, bólintok.
-Igaz is mindjárt dél, azt hiszem ideje vissza menni a találkozó pontra. Tom ideges lenne ha nem érnénk időben oda. - mondja majd újra karjába kap. Őszintén ez annyira rossz vagyis nem az hogy az ölében vagyok, hanem hogy tényleg 11 évesen miért élvezem ezt. Nem tudom valószínűleg azt a kedveséget vagy szeretetet amit kapok tőle ki akkarom élvezni.

Nem akarok ennyire más lenni mint régen, vagyis nem lehetek ennyire követelő. De mégis annyira más apával, tényleg olyan különös érzés. Az egész helyzet Dracoék is nem tudom ezt megmagyarázni. Valahogy apa karjaiban elaludtam, és már csak furcsa érzésre ébredek fel. Most nem apa kezében vagyok hanem Tom kezében. Tényleg különös, ugyanúgy. Nála sem remegek akkor annál a nőnél miért volt?

-Nahát felébredtél, hogy aludtál? - kérdezi lágy hangon.
-Ne aggódj itt van Perselus is csak éppen az ebédet melegíti. Azért vagy az én kezemben. Le tegyelek vagy szeretnél még maradni. - őszintén erőm nincsen most állni. Pedig semmi olyat nem csináltam amitől fáradt lehetnék. Így a vállára hajtom fejemet.
-Vagyis maradsz. - mondja és a konyha felé indulunk. Furcsa mert Draco és az apja már nincsenek itt.
-Malfoyék már haza mentek, ne aggódj. - mintha olvasót volna a fejemben.

Lassan az asztalhoz érünk, és letesz az egyik székre. Szemeim meg dörzsölöm, még képes lennék aludni az biztos.
- Harry fel ébredtél? Jól aludtál, kérsz ebédet? - kérdi apa mire bólintok.
Elém rak egy nagy tányér levest, néha úgy érzem fel akar hízlalni. De lehet sikerül is neki, hiszen amiket főz valami isteni. Nehezen de leküzdöm a levest.
-Szeretnél még? - kérdi lágy hangon, mire mind két kezemel tiltakozok. Erre megint csak mosolyognak.

-Tudod Harry van egy bejelenti valóm. - mondja apa, kicsit meglep de érdeklődve várom.
-Tudod mondtad hogy nelkülem nem igazán akkarnál elmeni az iskolába. Van egy jó hírem veled mehetek. Vagyis ott fogok tanítani megint. - tényleg ott lesz velem?? Ezt nem hiszem el, nincs kedvem oda menni de ha ő ott lesz az más. Felállok a székről és hozzá sietek, majd megölelem. Kicsit könnyes a szemem de ezek csak öröm könnyek. Hirtelen emel fel magához, majd az ölébe ültet.

-Vagyis sikerült a vén kecskének az eszén túl járnod. - mondja Tom. Mire apa csak bólint.
-De tudod így is nehéz volt, kezdem úgy érezni hogy a korral egyre hülyébb lesz. Hiszen tudod mit tett velem és Jameivel. - ki az a Jamie?? - De legalább örülök hogy mellette lehetek, de nem tudom mennyi ideig maradhatok mellette. Amiatt az ember miatt tudod hogy nagyon.... - valahogy nem értem mit mond és szemeim újra elnehezednek pedig hallani akarom miről van szó. Jó tudom nem az én dolgom de, kíváncsi vagyok