i do it for you ⁽ˢˢ⁾ ✔

part nineteen

Reggel kisebb gyomorgörccsel keltem, ezért első dolgaim közé tartozott, hogy bevegyek valami gyógyszert, amitől jobban leszek. A mai napom kivételesen nem kávéval indult, hanem egy féldoboz baracklével, amin anya el is csodálkozott. A reggeli pirítósom elfogyasztása közben, elolvasgattam az üzeneteimet. Sok felesleges email, instagram értesítések, néhány facebook-ról, és egy messenger-ről. Megnyitottam az alkalmazást, majd beléptem a beszélgetésbe, ahol egy hangüzenet fogadott. A bárszékről felpattanva, berongyoltam a szobámba és előkotortam a fülhallgatómat. Miután csatlakoztattam a telefonomhoz, visszaültem enni, majd elindítottam a hangüzenetet.

Szép jó reggelt Lynn - köszönt bele fáradt, rekedtes hangon. Gyanítom, hogy nem sokkal előtte kelhetett. - Fél hét van, ami azt jelenti, hogy lassan el kell indulnom a suliba. Nem tudom te mikor kelsz, de remélem, hogy jobban aludtál, mint én, ugyanis egész éjjel rajtad kattogott az agyam - köszörülte meg a torkát, próbálva ezzel eltűntetni a reggeli, "most keltem" hangját. Kijelentésén elmosolyodtam. Aranyosnak tartottam, hogy egész éjjel én jártam a fejében. - Remélem egyik szülőd sincs a közelben, nem akarok a sittre menni - humorizált, mire félrenyeltem a gyümölcslevem. Már majdnem felordítottam, hogy "Te hülye", de rájöttem, hogy úgyse hallaná szóval fölösleges lett volna. - Na de viccet félretéve... Remélem, hogy kipihented magad és, hogy megfogadod a tanácsaimat. Ha végeztél mindenképpen írj, és amint lehet válaszolok. - Kis időre beállt a csend, ám ekkor hallottam ahogy megszólal a csengője. Felvontam a szemöldökömet, hisz nem értettem, hogy ki a bánat csenget nála olyan korán. - Ó te jó isten. Ez az alkoholista szomszédom... Remélem nem piáért jött, mert már odaadtam neki mindenem... - sóhajtott, mire felnevettem. Milyen nagylelkű. Csak így osztogatja az alkoholt. - Ó jaj. Elsétáltam a tükör előtt és rájöttem, hogy égnek áll a hajam. Te jó ég, hogy nézek ki... - firtatta, én pedig nem bírtam abbahagyni a nevetést. A csengő újra megszólalt, mire a férfi felüvöltött, én pedig a hirtelen hangtól megugrottam. - Nyitom már, na!!! Brooks, drága, én most megyek. Megtudakolom ettől az embertől, hogy mi a fenét akar, aztán összekészülök, és elindulok dolgozni. Te pedig vigyázz magadra, és legyél ügyes. Csókollak - cuppogott, én pedig nem tudtam megállni, hogy ne nevessem el magamat ismét. Jó kis napindító hangüzenet volt, be kell vallani.. Mostmár csak arra lennék kíváncsi, hogy vajon a szomszéd mit szeretett volna kora reggel.

A telefonomat a kezembe véve, elkezdtem írni a válaszomat, miközben próbáltam érthetően fogalmazni. Neked is jó reggelt, bár ahogy hallottam nem sokat aludtál. A hangüzeneted hallgatása közben, rájöttem, hogy nagyon aranyos a reggeli hangod és, hogy nem szabad közben innom, mert félrenyeltem a baracklevem. De semmi gond, jól vagyok. Fél tizenegyre megyünk az ügyvédhez anyuval, most pedig tíz óra lesz lassan, úgyhogy sietnem kell. Azért arra kíváncsi vagyok, hogy az alkesz szomszédod mit is szeretett volna, szóval ha lesz egy kis időd akkor elmesélhetnéd. Meg küldhettél volna egy pillanatképet a madárfészek hajadról. Biztosan nagyon macsón néztél ki :D Most pedig megyek, mert rájöttem, hogy kissé gyűrött a blúzom, szóval vasalni kellene rajta... :c Majd írok, hogy mi volt. Jó munkát mára! :3

Miután megittam az utolsó csepp gyümölcslevet a pohárból, és megettem a maradék pirítósomat is, elmosogattam a cuccokat, majd a fürdőben összekészültem. A hajamat feltűztem egy nagy csattal, felraktam egy natúr sminket, és ezt követve vasaltam egy kicsit a blúzomon. A tükör előtt állva, úgy éreztem magam mint valami titkárnő. A felcsatolt hajammal, a fehér blúzommal amit betűrtem a fekete, élére vasalt nadrágomba, és a bézs magassarkúmban, pont úgy néztem ki mint egy titkárnő. Még a végén azt hiszik én vagyok az ügyvéd...

A messengert megnyitva, egy újabb üzenetet pötyögtem le Sebastian-nek. Úgy nézek ki, mint egy titkárnő.. :// Legyek a titkárnőd? :o Tudtam, hogy valszeg nem fog egyhamar válaszolni, de nem hagyhattam ki, hogy leírjam neki. 

Fél óra telt el a tárgyalásból, de nekem muszáj volt szünetet kérnem, ugyanis annyi mindent kérdeztek, én pedig annyira kifejtettem a válaszomat, hogy a szám már totál kiszáradt, és a fejem is megfájdult. A teremből kivonultam az épület elé, hogy szívjak egy kis friss levegőt. A táskámból elővettem a vizemet, majd leültem a lépcsőre, hogy igyak pár kortyot. A telefonom képernyőjét feloldva, átfutottam az értesítéseimet, majd megnyitottam Sebastian chatfejét. Most egy hangüzenet helyett kettő fogadott. A telefonom hangerejét felhúztam egy kicsit, hogy legalább halljak belőle valamit, majd lejátszottam az elsőt.

Mint egy titkárnő? Szép kis titkárnő lehetsz - nevetett fel, mire nekem is mosolyra húzódott a szám. A másik üzenet, negyed órával később érkezett. - Last Christmas, I gave you my heart! - énekelte unott hangon, mire majdhogynem felvisítottam. A könnyem kicsordult a visszafolytott nevetéstől, és muszáj voltam a kezembe temetni az arcomat. Miután sikerült lenyugodnom egyből írni is kezdtem a válaszomat. Hallom nagyon unatkozol ;D A telefonomat kikapcsoltam, majd visszadobtam a táskámba, a vizes palackkal együtt, és visszaindultam a tárgyalóterembe, hogy folytathassuk azt amit elkezdtünk.