Örökké [Bexi ff.] Befejezett

88 fejezet

-Mikor szólnak már ki?-kérdezi idegesen fel alá járkálva Márk.

-Majd nyugi, Márk.-fogom meg a kezét.

-Jól van, csak belegondoltam hogy mi lesz ha majd...tudod..t.te fogsz.-riad meg egy pillanat alatt.

-Jaj, de édes vagy.-bújok oda hozzá.

-Te pár órával ezelőtt meg akartál pofozni.-értetlenkedik.

-Az még most sem múlt el, úgyhogy vigyázz.-mosolygok aranyosan.

-Na ne itt enyelegjetek.-szól ránk az egyik Aszád. Majd a következő pillanatban több minden is történik... Körte fut ki hogy megszülettek, és Bogyót felpofozza az egyik ápoló.

-Gratulálunk Körte.

-Köszi gyerek.-bólint.

-Na milyen érzés?-kérdezi Márk.

-Hát nem hittem volna hogy fog ilyen, de beszarás.

-Be lehet menni?-érdeklődik Evelin.

-Igen, most már igen.-enged be minket. Majd meglátjuk ahogyan Betty kezében ott van az egyik csöppség majd a másikat pedig felveszi Körte.

-Na bemutatom Benit és Almát.-árulja el a nevüket az anyuka. Még egy jó ideig ott vagyunk és beszélgettünk én meg is fogtam őket és leírhatatlan érzés volt. Most meg éppen a kocsiba fogunk beülni... Mert már kizavartak minket, az a nővér aki megpofozta Bogyót.

-Legyen a neve Liza.-böki ki hirtelen Márk.

-Mi?-lepődök meg.

-Nem inkább Emma. Az Emma az tökéletes lesz neki. Nagy Emma.-ízlelgette a nevet.

-Márk, nem hiszem.-rázom meg a fejemet.

-De. 

-Nem.

-De.

-Nem.

-De.

-Jól van majd visszatérünk rá.-hagyom rá inkább úgy könnyebb. De nem hagyja magát, egész éjjel ezen vitázunk...