Örökké [Bexi ff.] Befejezett

23 fejezet

-Beka kelj fel gyere enni.-simogatja meg valaki az arcomat.

-Hagyjál már.-csapom el a kezét.

-Kelj fel.

-Jól van.-ülök fel érdelesen veszem észre, hogy mindenki itt van, és engem bámulnak...

-Mi van, hát kidőltél már egy ideje mi meg most jöttünk ide.

-Hogy érted, hogy kidőltem? Hisz még a kocsiban ültem és jöttünk haza fele az erdőből.

-Gyerek milyen erdőből?-néz rám értetlenül Körte.

-Hát tudod azt hittem kinyírtam Gerit meg minden.-utalok a történtekre.

-Miről beszélsz Beki?-kérdezi Anti.

-Akkor te nem is kérted meg a kezemet?-fordulok Márk felé szomorúan.

-Jaj, Beka azért ne szaladjunk ennyire előre.-röhögi el magát Márk és ez most nagyon fájt, hogy csak így ilyen fél vállról veszi az egészet.-Miért szeretted volna?-kérdezi felvont szemöldökkel, de válaszolni nem bírtam csak elkezdtek potyogni a könnyeim.

-Hé Beki.-jön oda hozzám Puding.-Szépen elintézted Nádort.-súgja a fülembe.

-Várj akkor még is megtörtént, most akkor csak becsaptatok?-lepődök meg.

-Igen, nyugi gyerek, nem vagy hülye.

-De miért?

-Ezért.-mondja Márk és letérdel elém.-Budai Rebeka életem szerelme, gyerekeim anyja. Most hogy tudom, hogy nem azt a görényt választottad hanem engem, szeretném megkérdezi és boldoggá tennél ha igent mondanál, hogy hozzám jössz feleségül?-kérdezi nagy mosollyal az arcán, de csak azért hogy az idegességét leplezze. Mindenki rám bámul várja a válaszomat, csak az óra kattogását lehet hallani, semmi mást olyan mintha a percek órákká nyúltak volna...-Na Beka válaszolsz?-idegeskedik Márk, de én tudom a válaszomat.

-Nem, nem megyek hozzád.

-Miiiiii?????-lepődik meg mindenki.

-Miért csaptál be elhitetted velem, hogy hülye vagyok, szerinted és te szó nélkül nézted hogy sírok, mert azért szarul esett. Elegem van abból, hogy mindig Gerivel versengesz és én csak egy trófea vagyok számotokra.Miért kellett elszúrnod olyan jól megvoltunk végre kibékültünk te meg elcseszed ezzel, mert nem tudsz várni egyszerűen csal birtokolni akarsz, mint egy tárgyat. Nem ez a válaszom és soha nem is fogok hozzád menni. Semelyikőtöket sem fogom választani, elegem van mind a kettőtökből. Nekem nincs erre szükségem és a babának sem. Felmegyek a szobámba és ott ha kell megtaláltok.-hagyom ott a teljes sokkban lévő többieket....