Örökké [Bexi ff.] Befejezett

41 fejezet

-Gyerek, mi ez a dal?-ront be Körte a szobámba. Basszus mennyi idő van? Szétmegy a fejem.

-Körte hagyj még aludni.-húzom magamra a takarót.

-Nem gyerek te kiposztoltál egy dalt, egy kibaszott dalt.

-És az miért baj? Nem értem.-rázom meg a fejemet.

-Azért gyerek, mert te vissza vonultál. Most meg mindenki tőlem kérdezi, hogy most vissza tért? Lesz fellépés? Gyerek kurva nagy szarban vagyunk. Az újságírók  a tv-sek kint vannak minden hol, hallod. Már Márkot is zaklatják...-fogja a fejét.

-Zaklassák csak ő úgy is csak a hírnévre vágyik.-vonom meg a vállamat. Talán még is rossz ötlet volt az éjszaka közepén kiposztolni a dalt, de hát mit tegyek. 

-Nem érted gyerek, most mindenki azt találgatja, hogy együtt vagytok- e. Mert a külvilágban együtt vagytok, de most jön az a rész, hogy ti szakítottatok, mert a végére oda írtad, hogy én még sem kellettem... Ebből kurva nagy botrány lesz. Istenem.-ül le fáradtan az ágyamra.

-Ne haragudj, Körte.-nézek rá bűnbánóan.

-Semmi baj, gyerek majd megoldjuk. Amúgy meg beszarás lett. Nem akartalak így lecseszni a szülinapodon. Most lelkifurdalásom van.

-Ma van a szülinapom, dejó.-röhögök az abszurd helyzeten.

-Ja, felnőtt lettél gyerek.-ölel meg.- El sem hiszem.-mosolyog büszkén.

-Körte te sírsz?-lepődök meg.

-Mi dehogy is csak bele ment valami a szemembe.

-Persze.

-Na gyerek, készülődj el doblak az ultrahangoshoz..-mondja és kiment. Gyorsan fel is öltöztem, és siettem is a kocsihoz, alig várom már hogy kiderüljön fiú-e vagy lány. Én mindegyiknek örülök csak egészséges legyen.

-Szia Körte, köszi hogy elhoztál.

-Szívesen, majd hívj mi lett az eredmény.-és kiszálltam a kocsiból, és egy nem várt személy állt ott, már kezd elegem lenni ebből az egészből. Farkas szemet néztünk, ő elkezdett felém közeledni és meg automatikusan hátráltam, amíg....

Fiú lesz vagy kislány?