Örökké [Bexi ff.] Befejezett

69 fejezet

Körbenézek és ott van mindenki, de tényleg mindenki még apám és a családja is, de én főleg Körtét nézem, ahogy mosolyog rám. Büszkén mosolyog rám.

-Nem is mondtad, hogy itt van mindenki.-súgom oda Márknak.

-Hát, be kellett magamat valahogyan biztosítani, úgyis tudtam hogy lefogsz lépni, de így nem tudsz majd.-túr bele a hajába.

-És ők hol voltak? Hogy hogy nem láttam meg őket?-kérdezem mert ez eléggé foglalkoztat.

-Ők is itt voltak amikor mi. Csak közöltem velük, hogy akit meglátsz azt nem engedem be az esküvőre és kirakom innen, meg haza is zavarom.-vonja meg a vállát.

-De ugye Márk nem felejtettél ki valamit.-gondolkodok hangosan.

-Miért? Valamit elfelejtettem?-néz rám ijedten.

-Na ne mond, hogy nem hívtad meg te szemét.-állok meg.

-Kit nem hívtam meg?

-És én egy ilyen emberhez menjek hozzá? Aki ezt elfelejti? Tudod mit nem lesz esküvő.-teszem csípőre a kezemet.

-Miért, de...de é..én azt hit...tem hogy mindenkit meghívtam.-dadog össze vissza. Jaj, de aranyos ilyenkor.-Kit felejtettem ki?

-Hát a gombászsrácot.-mondom úgy mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.

-Te most szórakozol velem?-kérdezi hitetlenkedve.

-Igen, hát hogy gondoltad hogy iderángatod apámékat BAZ megyéből és nem tudsz neki szólni, hogy üssék már le azt rakják be a kocsiba. Ez lett volna olyan nagy kérés?-forgatom meg a szememet szórakozottan.

-Beka, te nem vagy normális.-nevet ki, de én hirtelen megtorpanok.

-Az ott ki?-mutatok egy srác irányába.

-Ja, az a pap.-biccent felé, aki épp anyámékkal beszélget.

-Biztos nem inkább... Inkább hagyjuk.-hallgatom el a gondolataimat.

-Inkább? Fejezd be a mondatot.

-Inkább menjünk.-indulunk el újra, nem tudom hogy vette volna ki magát az ha most azt mondom neki, hogy az a srác marha helyes aki össze fog minket adni. Vagy ha még folytattam volna és azt mondtam volna a leendő férjemnek, hogy asszem apáca leszek....