-Mit akarsz játszani?-kérdezem felvont szemöldökkel.
-Játszunk olyat hogy csak rímekben lehet beszélni.-dobja fel az ötletet.
-Márk, ha új dalt akarsz akkor szóljál. Nem kell játszanunk ahhoz.-simítom meg a karját.-És most marha gyorsan vissza adod a nutellámat.-váltok át a "dühös durci Bekire".
-Ha kell a nutellád az valahol épp fekszik, a válasz meg épp a lábaim közt rejlik.-vág bele a játékba és tényleg basszus ott volt a nutella...
-Márk te olyan hülye vagy, fúj.
-Beka csak rímekben beszélj, és akkor talán van még remény.-én éppen bosszúsan nézem őt, de bele megyek a játékba, mert úgy is én fogok nyerni.
-Ó Márk, miért vagy te Márk? Talán azért mert kinőtted a fürdőgatyád. Csak hogy tudd édesem, a csatát úgyis én nyerem. És akkor a márkerek királya, porig lesz rombolva a saját birodalmába...-mosolygok sunyin rá. Most ellenfélre találtál Márk.
-Ó, drága Békácskám, hadd lássam arcocskád. Mert most még tán mosolyogsz, de fél óra múlva elszontyolodsz.
-A márkerek királya, és a nők bálványa. Lehetsz önelégült vagy szerény, a vége úgyis ez lesz enyém a dicsőség.
-Nem hittem hogy ezt fogom tenni, mert...-vágok közbe.
-Mert a végén dutyiban fogsz ülni... És ez ellen senki semmit nem akar tenni.-vonok vállat.- De ne aggódj báránykám, ahogy tudlak látogatlak ám.
-Semmi baj puszedlim régen tudom mit kell már tenni, ha majd a vereséged elhangzik akkor kapsz egy nutella bébit.
-Ne sírj babám ha veszítesz, mert az elég nőiessé tesz.-nyugatom a jó tanácsaimmal.
-De este én vagyok a férfi, aki az álmaidat védi.-húzza ki magát büszkén... Ha harc hát legyen harc...
YOU ARE READING
Örökké [Bexi ff.] Befejezett
Teen FictionÚjra csapatja a csapat... Még mindenki emékszik az elmúlt év bonyodalmaira amikor is Beka és Márk se veled se nélküled kapcsolatát követhettük... És most minden folytatódik új kalandokkal, megmérettetésekkel és bonyodalmakkal...