Örökké [Bexi ff.] Befejezett

51 fejezet

Az éjszaka közepén riadva kelek fel....

Hihetetlenül rosszul vagyok, szét megy a fejem és kicsit szédülök is. Márk békésen alszik, nem akarom ezzel zavarni, olyan aranyos ilyenkor. Annyira szeretem, istenem azt el sem tudom mondani, és most hogy mindent tisztáztunk. Khm és ez az éjszaka... Fergeteges. Most vagyok a legboldogabb.  A kislányomnak is most kell judo bajnokságot tartani, de nem baj elviselem, mert ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy majd úgy is nem sokára a kezemben tarthatom. És akkor majd mi hárman egy boldog család lehetünk. 18 éves vagyok és anya leszek, de nem bánom és semmire sem cserélném el, mert itt van nekem a kislányom és az én Nagy Márkom. Nagy Márk igazából nem emlékszem rá hogy hol találkoztunk, hol ismerkedtünk meg, arra sem hogy mikor jöttünk össze és hogy hogyan... Az orvos azt mondta, hogy már ha ennyi idő eltelt újra emlékeznem kéne, de mindenkinél más van akinek pár nap, van akinek egy év, és van aki már sohasem fog emlékezni....

Kezdek egyre rosszabbul lenni, már az ájulás szélén vagyok. Ittam egy pohár vizet és ettem egy falatot, de semmi. Nem múlik. Remélem nem a babámmal van valami baj... Istenem szerintem hányni fogok vagy inkább elájulok...

-Beka, Beka? Mit csinálsz ott?-kérdezi pár perccel később Márk. -Gyere aludjunk. Minden rendben Beka?-kérdezi aggodalmasan és oda jön hozzám az ágy végébe.-Mi a baj?-ölel át hátulról.

-Nekem....