A rock istennő <Michael Clifford ff>

2/11

Hárman vannak...
- Biztos, hogy hárman vannak? - kérdeztem sokkosan. Még magam is meglepett a hangom halksága. Csoda hogy Hanah meghallotta.
- Igen. Nagyon tisztán látszódnak. - bólintott, majd kinyomtatta a készített képet. Lassan sikerült felfognom.
- Légyszi nyomtatsz hozzá még hármat? - kérdeztem, Mike kezét szorongatva. Hanah bólintott, majd meg is tette amire megkértem. A zselét letöröltem a hasamról, majd a képeket eltéve húztam ki Mikeyt, aki még mindig nem mondott semmit. Én már valamennyire magamhoz tértem és repesek az örömtől...de Mike hallgatása megijeszt.
- Micahel, mondj valamit. - vettem keziet az enyémek közé.
- Nem tudom eldönteni hogy sírjak vagy újongjak az örömtől. - súgta, mire kezeit ajkaimhoz emeltem és egy lágy puszit nyomtam rájuk.
- Akkor már inkább újjongj. - villantottam meg egy huncut mosolyt, mire Mike a derekamba markolva felemelt, dobott rajtam egy aprót és mielőtt földet értem volna magához ölelt és megpördült. Szerintem mondanom sem kell hogy enyhe szívstoppot kaptam.
- Lehet legközelebb a sírást választom. - motyogtam a fükébe, miözben erösen kapaszkodtam a karommal a nyakába, a lábbammal pedig a derekát.  Mike csak nevetett, majd szorosan ölelgetett, miközben a kocsihoz totyogott. Mikor oda ért tett csak le. Ahogy földet értek a lábaim Mike leguggolt elém és három puszit nyomott a hasam különböző pontjaira.
- Szeretlek titeket. - súgta a hasamba, majd újra megpuszilta háromszor. Egy két könnycsepp is legördült az arcomon, olyannyira meghatódtam. Mikor Mike felemelkedett hüvelykujjával letörölte könnycseppjeimet, majd adott egy lágy csókot.
- Téged is nagyon szeretlek. - döntötte homlokát az enyémnek.