A tetovált fiú /Befejezett/

22. rész - Jövő ( vége)

Dupla rész van ma. Tegnap este egész végig ezen dolgoztam drága barátommal. Igyekztem a legjobbat nyújtani. Véleményeket kommentbe kérném. :)

- Megvan mindened? - rohangált fel alá Mark.

- Igen.

- A sminked is tökéletes, a ruhád sem gyűrött?

- Minden rendben van. - fogtam meg a kezét.

- De annyira izgulok. Olyan gyorsan felnőttél.

- Te tökkel ütött. - vágta fejbe a nagybátyám a fiút. - Egyelőre nem neked kell izgulnod. Nem te veszed el feleségül nem igaz?

- De.

- Akkor ne legyeskedj ennyire körülötte. Még a végén a férje féltékeny lesz.

- Egy ilyen jóképű pasira nem csoda, hogy az. - igazította meg a nyakkendőjét.

Vettem egy mély levegőt és a szobában lévő tükör elé léptem. Alaposan megnéztem magamat, mert emlékezni akarok erre a pillanatra örökké. A hófehér esküvői ruhám a földig leért, a fátylam még hátra volt hajtva, a sminkemet anya készítette el, a hajamat és a körmömet az egyik ismerőse. Tökéletes volt minden. Így a maradék időmben nem tudtam megállni, hogy ne nosztalgiázzak egy kicsit.

A tárgyalás után a nagybátyám cégénél kezdünk el dolgozni. Nem is kell mondanom, de amikor meglátták Brucet mindenki lefagyott. Még most is emlékszem az arcára, amikor rám nézett és megkérdezte, hogy "Biztos itt kell dolgoznom?". Mondjuk erre a kijelentésére megjelent a nagybátyám és fejbe vágta, majd kioktatta, hogyha nem dolgozik rendesen, akkor beosztja olyan mellé, akit nem köszön meg.

Ahogy telt az idő már nem féltek tőle, sőt mivel eléggé okos volt és gyorsan tanult egyre feljebb lépett a ranglétrán. Évekkel később már Tony személyes asszisztense volt. Bár sokan ellenezték és susogtak a háta mögött őt nem zavarta és ezért csodálattal néztem rá. Engem már, majd megölt az ideg, amikor mellettem sétált és egy csapat nő elkezdett a hátunk mögött susmorogni. Akkor ideges hátra fordultam és elkezdtem velük veszekedni és nem tudtam abba hagyni. Bruce eléggé zavarba ejtően oldotta meg a dolgot. Amikor többször is rám szólt, de nem figyeltem rá, magához húzott is megcsókolt. Bár abba hagytam a veszekedést, de helyette az arcom rákvörösre váltott. Zavartan néztem a férfire, de ő csak mosolygott. És lerendezte annyival, hogy "Felesleges susmorgásra ne fecséreld az energiádat." És bár ezek után abba maradtak a pletykálások, de Bruce még így is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott. És bár én nem érhettem el annyit, mint ő, de teljes szívemből biztattam, hiszen ez volt a biztosítéka, hogy kimászhatott abból a mocsokból, ami körbe vette őt.

De most itt állok, és arra várok, hogy kinyíljon előttem az ajtó és elindulhassak, hogy örök hűséget fogadjak neki. De mondjuk ezt már egyszer megtettem. Éppen hazafelé tartottunk egy külföldi megbízásról, amikor Bruce megfogta a kezemet és azt mondta, hogy: "Örülök, hogy akkor bekötözted a sebeimet, mert ezzel magadhoz láncoltál örökre. " "Örökre? Az nem tart túl sokáig?" " Veled még az is kevésnek tűnik." " Akkor mi az örökkén is túl együtt leszünk?" " Igen."

Nagyot nyeltem, amikor kinyílt az ajtó előttem és megszólalt a zene. Lassan lépkedtem az oltárhoz, az oldalamon a nagybátyámmal. És ahogy egyre közelebb értünk a pulzusom egyre magasabb lett. Amikor oda értünk Brucehoz Tony átnyújtott a kezemet neki, de közben angyali mosollyal így szólt.

- Ha megbántod vagy bármivel megsiratod, akkor kinyírlak. - mosolygott, majd elfoglalta a helyét.

Lassan az oltárhoz léptünk és megtettük az eskünket. A gyűrűjét remegő kézzel húztam fel az övére, de ő sem cselekedett másképpen. Boldogan masírozzunk ki a templomból. Az ujjaink össze voltak kulcsolva és tudtuk, hogy soha nem fogjuk elengedni egymás kezét. Túl sok mindent tudunk egymásról, ami eléggé veszélyes volt.

És így erre visszatekintve büszkén fogom meg a kezét és jelentem ki, hogy igen ő az én drága férjem és a születendő gyermekemnek az apja. Jelenleg 27 éves vagyok, az erőm teljében vagyok és készen állok a gyereknevelésre az ő oldalán.

Bruce: Ő készen áll, de én még nem teljesen hiszem el, hogy képes leszek felnevelni a benne növekvő kisbabát. De mindent megteszek, mert szeretem ezt a nőt!

Vége