Jég Herceg (Jung Taekwoon ff.) [✔] {Javításra vár}

XXI.

Taekwoon

- Taekwoon, emlékszel még az álmodra, igaz? - összeráncolt szemöldökkel néztem Yoonkira, de bólintottam. - Azt mondtad, hogy édesanyáddal voltál egy hófedte mezőn, de édesanyádat a szemed láttára megölte egy szőke hajú, fekete ruházatú férfi, igaz? - Ismét bólintottam. - Most, hogy láttad őt, még mindig nem tudod felismerni az arcát? - lassan felém fordította a fejét.

- Őt? Az apámat? - fejét ingatta.

- Jung Jihon, aki itt volt - hümmögve bólintottam, és előre fordítottam a fejem. Próbáltam magam elé képzelni az álombeli férfit, de elég homályos volt. Lassacskán körvonalazódni kezdett a testalkata, a ruházata, a szőke haja, és a... Felismeréstől éreztem, hogy minden vér kifut az arcomból. 

- Ő.. - Yoonki felé fordítottam a fejem, mégis lesütötte a szemeit, és elfordult. - Ő volt az. Ezért volt ismerős, ezért éreztem azt, hogy hasonlít valakire. - Aprót bólintott. 

- Jung Jihon, édesapád öccse - kerekre nőtt szemekkel néztem rá, és ösztönösen arrébb ültem tőle, mégsem reagált rá, csak a kezét nézte. - Jihon egy gonosz férfi, amit Jiwoo is tudott, mégis édesanyád miatt engedte, hogy a nagybátyád lehessen. 3 éves lehettél, amikor Jihon rájött, hogy te örökölted azt az erőt, amit édesanyád, és Jiwoo is birtokolt. Ekkor jöttünk mi a képbe, felbérelt minket, hogy megöljük Jiwoot, és téged elraboljunk. 

- Mi..? - hangom olyan halk volt, hogy még én is kételkedtem abban, hogy megszólaltam.

- Ami álom benned lejátszódik színtiszta igazság, csak az a férfi nem az apád, hanem a nagybátyád, Jung Jihon - felém fordította a fejét. - És míg ő ott volt veletek, addig nekünk Jiwoot kellett megölnünk. Mi azt hittük, hogy sikerült megölnünk őt, ezért magunkhoz vettünk téged, és kitöröltettük az emlékeidet. De úgy tűnt mégsem sikerült olyan jól. 

- Vagyis amiket az én nagybátyám tett velem, ti mind azt akartátok bemesélni nekem, hogy az apám tette - aprót bólintott. - Ez szánalmas. - Lesütötte a szemeit, és elfordította a fejét. - És akkor most jön az, hogy elvisztek, vagy bezártok? - Feje ingatásán a szemöldökeim ráncoltam.

- Jihon, mint mondtam egy gonosz ember - igen, ezt apa is mondta.. - Ugyan felbérelt minket, de minket megfenyegetett, ahogyan a nevelő szüleidet is, ahova letettünk. E-Engem.. - Egész testében remegni kezdett, amit egyáltalán nem értettem. - Meg... - nagyot nyelt, és a szemeiből elkezdtek potyogni a könnyei. - M-Megerőszakolt. - Kerekre nőtt szemekkel néztem rá. - Többször is - erre mit lehet mondani? Alsó ajkamat harapdálva közelebb ültem hozzá, és óvatosan magamhoz húztam, de talán e miatt is tőrt el nála a mécses. Zokogva bújt hozzám átkarolta hátam, és éreztem, ahogy az ujjaival belemarkolt a pólómba.

***

Miután Yoonki valamelyest megnyugodott, bár még mindig látszott rajta, hogy vissza fojtja magában, ami miatt őszintén aggódtam érte. Amit eddig elmesélt abból még a hülye is rájönne, hogy Jihon terrorban tartja őket, és egyedül ezért engedelmeskednek neki. Egyedül azért vannak még mellette, mert nagyobb a félelmük, amit iránta éreznek. 

- Yoonki, - szipogva felém nézett. - hány éves vagy? 

- 17 - hihetetlen rekedt volt a hangja. - Fiatalabb vagyok nálad, ahogyan Ravi, Kanwoo, és DongGu is. HongBin, Owl és SungOh pedig 21-23 évesek. - Aprót bólintottam. 

- Vagyis az, hogy mellettem, és édesanyám mellett voltatok testőrök, hazugság - ismét bólintott. - Akkor nem Owl Leozása miatt vagyok ideges. - Fejét ingatta. - Jihon hívott annak, igaz?