Owl
A reggelt mindenki teljesen normálisan kezdte. Mint mindig én voltam, aki hamarabb felébredt, még ha Hochi fent tartott, és még segítettem is Leonak kipakolni. Állítása szerint nagyon tetszett neki a szobája, de még estére sem tudta megszokni az állatok jelenlétét.
Reggeli kávémat ittam, azon gondolkozva, hogy vajon Leo lefog gurulni a lépcsőn, vagy sem. De rosszabb következett be.
Ismerős hangú kiáltásra ledermedtem, majd a kávés bögrémet az asztalra csapva kifutottam a konyhából fel a lépcsőn. HongBin és Ravi már a szobájukból futottak ki, majd Leoé felé siettek. Először én értem oda, és az ajtón berontva megláttam őt az ágyon kuporodni. Őszintén arra számítottam, hogy megint rosszat álmodott, de ő az ágy sarkába húzódott, kezeit a teste köré kulcsolta, és egy felé nézett.
- Leo? - hangomra felém kapta a fejét, mire bentebb léptem, de ekkor láttam meg a takaróját a padlón.
- Mi történt?! - Yoonki fején Owinnal befutott a szobába, és lihegve nézett szét, de senki se tudott válaszolni.
- Leo, mi a baj? - kérdeztem lágy hangon.
- V-Valami i-izé - összeráncolt szemöldökkel léptem közelebb hozzá.
- Izé? - egyik kezét felemelve a takaró felé mutatott, de egész testében remegett.
- Valami mozog - Ravi szavaira a takaró felé néztem, ami alatt valóban volt valami.
- Nem valami, hanem valamik - Leora néztem, majd elindultam a takaró felé, de mintha szipogást hallottam volna, ami teljesen összezavart. Takaróhoz érve nagyot nyeltem, és lenyúltam érte. Őszintén semmire se tudtam gondolni, hogy mi is lehet alatta, de amikor felemeltem a takarót..
- Mi..? - hitetlenkedve néztem le rá. Owin csodálkozó nyávogó hangot hallatott. A kis valami a fenekén ült felpislogva rám. - Ő meg micsoda? - Néztem hátra a vállam felett, de az ajtóban már mindenki ott állt, még az állatok is. Zachy közelebb lépdelt, habár hasonlított rá, kivéve három dolgot.
- Nos, oroszlánnak nézem, egy oroszlán kölyök - Zachy leült a lábam mellé, és félre döntött fejjel nézett le a kicsire. - Vagyis gondolom az. - Még SungOh is bizonytalan volt.
Valójában hihetetlen aranyos volt, csak a külseje furcsa. Jég kék oroszlán kölyök test, kék szárnyak voltak az oldalán, és a farka egy jég kék kígyó volt, de a szemeik már hófehérek.
- Leo - néztem rá. Ugyan már nem remegett, de közelebb se mert jönni hozzánk. - Honnan van?
- Fogalmam sincs - hitetlenkedett. - Arra keltem fel, hogy a fejem mellett összekuporodva engem bámult.
- És te lerúgtad? - hitetlenkedett HongBin. Elhúzta a száját, de látható volt, hogy megbánta amit tett. Visszanéztem a kicsire, aki felállt a lábaira, és engem kikerülve az ágy felé sétált. Szinte figyelembe se vett minket. Mégis az ágy előtt megállt, leült, és láttam, ahogy azon gondolkozik hogyan is tudna felmászni rá.
- Szerintem ő Leo állata - Kanwoo szavaira mindenki ránézett, de még ő is tanácstalan volt. - Hát, a színét látva arra saccolnék. - Sóhajtva simítottam a tarkómra, majd a takarót az ágyra tettem, és már segíteni akartam neki, hogy felrakjam, de a kígyó felém kapott sziszegve, amire hátra hőköltem.
- Igen, ez Leo állata - bólintott DongGu és Kanwoo, és őszintén ezzel már én is biztos voltam. Leo felé néztem, de ő értetlenül. - Távolság tartó, ahogy te is velünk. - Végig nézett rajtunk, majd négykézláb az ágy széléhez sétált, és lenyúlt érte. Kezeibe véve felemelte magához, mire látható volt, hogy máris boldogabbak lettek tőle.
Taekwoon
- Az enyém? - kérdeztem halkan, de mindketten hevesen bólogattak, amin elmosolyodtam, és magamhoz húztam. Valójában először főképp a kígyó miatt ijedtem meg, aki sziszegve hajolt felém. És hát, kómás fejjel nehéz gondolkozni, vagyis én alig tudok. - De miért ilyen kicsi? - Néztem fel Owlra, de ő tanácstalanul nézett rám.
- Talán mert 10 évesen kellett volna megjelennie, és Leo még nem tudja uralni az erejét - kicsit a mellkasomhoz húztam, mire dorombolni kezdett, a kígyó pedig a homlokát a kézfejemnek döntötte. - Szerintem még 10 éves. - HongBinra néztem, majd a kicsikre.
- Tehát két külön személynek kezeljem őket? - néztem vissza HongBinra.
- Véleményem szerint igen. Mert attól, hogy az oroszlán a test, a kígyó már egy másik - bólintottam, és kimásztam az ágyamból, de amint letettem a talpam a padlóra az állatok felém siettek. Kisebb mosollyal néztem, ahogy szaglászták őt, habár Owin a kígyó felé kapkodta a mancsát, aki egyébként tudomást se vett róla. Egyedül akkor, amikor az egyik alkalommal megcsapta a fejét.
Yoonki elröhögte magát, ahogy a többiek is. Owin amint megcsapta a kígyó fejét, ő felé kapott, amitől persze Owin hátra zuhant a padlóra.
- Egyébként csak nekem tűnt fel, hogy az oroszlán szájától, egészen a nyakáig valami piros húzódik? - SungOhra néztem, majd az oroszlánra, és jobban meg nézve valóban volt rajta valami.
- Nevet már tudsz nekik? - Kanwoo leült mellém, és mosolyogva nézett rám.
- Hm.. - alsó ajkamat harapdálva néztem rá, majd a combjaimra tettem, mire leült a fenekére, és felnéztek rám. - Eol és Eum. - Szinte láttam a mosolyt a szájukon, majd hozzám lépdelt, és a hasamnál összebújva lehunyták a szemeiket..
🍁
Nos, ez egy rövidebb rész lett, de meg tudhattuk, hogy ki vagyis kik is lett Leo állatta.~
YOU ARE READING
Jég Herceg (Jung Taekwoon ff.) [✔] {Javításra vár}
FanfictionJung Taekwoon már kiskorában is visszahúzódó volt, és nem beszélt sokat. De ahogy növekedett ez nála nem múlt el, sőt alig lehet érzelmet látni az arcán, ami miatt az iskolájában Jég Hercegnek hívták.. Taekwoon szeretne változni, szeretne barátkozni...