Jég Herceg (Jung Taekwoon ff.) [✔] {Javításra vár}

VI.

Owl

Míg Leo telefonjába írtam be a számomat, félszemmel mindig őt figyeltem. Észrevettem, hogy nem alszik még, de amint elkezdődött az óra, ő már egyenletesen vette a levegőjét, ami megnyugtatott. Fogalmam sincs, hogy mit álmodhatott, sőt mi volt ami annyira felzaklatta, hogy még vissza aludni se mert. Hisz ha egész éjszaka fent volt, akkor biztosan félt újra elaludni. 

Habár megértem őt. Én is sűrűn álmodok rosszat, ami miatt nem akarok vissza aludni, mert félek, hogy tovább folytatódik, vagy ugyan azt álmodom. Volt amikor e miatt HongBinékat veszélybe sodortam. 

***

Már tartott az óra, amikor megrezzent a telefonom a zsebemben. Értetlenül néztem SungOhra, de ő a padra borulva aludt. Hihetetlen szinkronban tudnak lenni Zachyval. Mindketten folyton-folyvást alszanak.. Fejemet rázva vettem elő a telefonom, és megnéztem, hogy ki írt, de Ravi nevére a szemöldökeim ráncoltam. 

Felolvadva a telefont megnyitottam az üzenetét, de máris lesajnálóan néztem, mintha láthatná.

"Szedd ki Leoból, hogy mit álmodott."

"Alszik" - vissza pötyögtem neki, és reménykedtem, hogy ennyivel elintézi, tévedtem. Újra megrezzent, amin már ingerülten sóhajtottam.

"Nem azt mondtam, hogy most rögtön! Csak azt kérem, vagyis kérjük, hogy szedd ki valahogy belőle."

"Hogyan?! Nem is bízik bennem."

"Megkérnélek, hogy ne játszd a hülyét" - megrándult a szám sarka. - "Mindenki tudja, hogy te voltál a legelső, akiben megbízott, most se lesz másképp." - Leora pillantottam, majd sóhajtva a telefon felé.

"Meg teszem, ami tőlem telik."

"Ezt akartam hallani.🐯"

"Egyébként miért is kell órán zaklatnod ezzel? Nem igaz, hogy nem ért volna rá a szünetben."

"Mit nyavalyogsz? Azt ne mondd, hogy 21 évesen érdekel, ha a tanár megbüntet" - nem válaszoltam neki, csak csettintettem a nyelvemmel.

- Mr. Owl, talán valami baj van? - felkaptam a fejem, és abban a minutumban teljesen elfeledkeztem, hogy órán ülök.

- Ah, nem. Elnézést - köszörültem meg a torkomat. A tanár bólintott, és újra az angolt tanította.

"Be lehet fogni, inkább figyelj az órára."

"Igenis, okoska🤓" - rohadék! Idegesen zártam le a telefonomat, és elraktam, mielőtt darabokra tőrném. Csengessenek ki, biztos, hogy megütöm, csak kerüljön a kezeim közé.

Taekwoon

Hirtelen nagy robajra felkaptam a fejem, és még hunyorogva körbe néztem. Még homályosan is felismertem Owl termetét, de valahogy mégse voltam benne biztos, ezért csak vissza fektettem a fejem, és próbáltam tovább aludni. 

- Taekwoon - suttogásra még nem akartam felfigyelni, de amikor a vállamat rázogatta már felemeltem a fejem. HongBinra a szemöldökeim ráncoltam. Elmosolyodott, és leült Owl helyére, vagyis valóban ő futott ki a teremből. - Ne haragudj, hogy felébresztettelek. - Fejemet ingattam, mire az asztalra könyökölt. - Mondd csak, leírnád nekem, hogy mit is álmodsz? - leírni? - Hoztam tollat és füzetet is. - Valóban.. Egy füzetet és tollat csúsztatott a kezem mellé, de én hátra is dőltem. - Taekwoon, nem akarok rosszat neked, ahogy senki sem közülünk. Csak szeretnénk tudni, hogy miért és mit álmodtál - szemeim közte és a füzet közt jártak, de amikor a füzet felé nyújtottam a kezem elmosolyodott, mégis lelohadt neki. Vissza csúsztattam elé, és újra az asztallapra feküdtem lehunyva a szemeim.